2000. november 20. 21:33, Hétfő
Amint közelebbről is megvizsgálták a tudósok egy csillag születésének
helyét, meglepődve tapasztalták, hogy az egyébként hideg csillagsarjakból
forró gázok törnek elő.
Ezek a csillagkezdemények - protocsillagok - kevesebb mint 100 000 évesek és
még mindig gyarapodnak, fejlődnek. A gravitációjuk segítségével a környező
területről gázt és port gyűjtenek össze. Idővel elég sűrűk lesznek ahhoz,
hogy beinduljon a belsejükben a termonukleáris reakció.
![](https://media.sg.hu/kep/2000_11/20star1.gif)
De amíg ez megtörténik, a bébi csillagok ugyanolyan hidegek, mint a
környező világűr, azaz akár -240 Celsius fok.
Ezért lepődtek meg a tudósok, mikor észrevették, hogy ezek 10-szer melegebb
(100 millió Ceslius) és 100 000-szer fényesebb gázfolyamokat löknek ki
magukból, mint a Nap.
A csillagok hatalmas gáz- és porfelhőkben születnek, egy olyan méhben amit
később felfalnak, csakúgy, mint a mi Napunk és persze a kilenc bolygó. A
tudósok most a nagyfelbontású Chandra röntgenteleszkóppal vizsgálják ezen
felhők belsejét.
A tudósok megfigyelései alapján ezek a kilövellések sokban hasonlítanak
a napkitörésekhez. Hatalmas energiafolyam, ami kirepül a világűrbe, majd visszaesnek a felszínre. A megfigyelt
kitörések hatalmasak voltak, egyik-másik akár a Nap átmérőjének 10-szerese is.
Feltételezések szerint a Nap is így kezdte pályafutását 5 milliárd évvel
ezelőtt. Majd miután összesűrűsödött stabilabb lett.
A kyoto-i japán tudósok, akik a tervet vezetik, a két legfiatalabb csillaggal foglalkoznak, a Class 0-ás 10 000 évesekkel, és a Class 1 100 000
évesekkel.
A 17 vizsgált csillag 27 óra alatt majd egy tucat kitörést produkált. A
megfigyelések alapján feltételezhetjük, hogy szinte minden fiatal csillag
képes ilyen kilövellések produkálására.