Az embereknek tudniuk kell, hogy egy gép dönt-e egy kérdésben

Az Európai Bizottság támogatni akarja a mesterséges intelligencia fejlesztését, hogy a kontinens sikeresen vehesse fel a versenyt ezen a területen az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

Andrus Ansip, az Európai Unió digitális egységes piacért felelős biztosa és az Európai Bizottság alelnöke kifejtette, hogy az elfogadott terv alapján minden egyes európai uniós tagországnak az év közepéig ki kell dolgoznia egy saját nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát. 2020 végéig legalább 20 milliárd euró befektetésnek kell megvalósulnia a területen. Az összeghez az Európai Bizottság további 1,5 milliárd eurót ad. Az egyes tagállamoknak az eddiginél sokkal szorosabban kell együtt dolgozniuk a mesterséges intelligencia kutatásában és technológiai kutatóközpontokat kell létrehozniuk.

A politikus kiemelte, hogy Európában kiváló startupok vannak, például az Arago, amely más cégeknek segít az IT-eljárásaik automatizálásában. Vagy ott az Anzyz, amely 3 másodperc alatt képes beolvasni a betegaktákat. De szintén megemlíthető a DeepL, amely online fordítószolgáltatásként ért el kiváló eredményeket. A nagy európai társaságok (SAP, Telefonica, Airbus, Bosch, Siemens) is felépítik a mesterséges intelligencia stratégiájukat. Létezik az AI4EU nevű európai mesterséges intelligencia projekt, amely mindenki számára elérhetővé teszi a technológiát és egy európai ökorendszeren fog alapulni. A tudást és az eszközöket így egy egyedülálló platformon lehet majd megosztani.

"Azok a tagállamok tették a legtöbb erőfeszítést a mesterséges intelligencia területén, amelyek digitálisan a legfejlettebbek, hiszen ott természetesen egyszerűbb a fejlesztés. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy minden egyes tagország az év közepéig elkészíti a specifikus mesterséges intelligencia stratégiáját. Nyolc tagállamnak, Belgiumnak, Dániának, az Egyesült Királyságnak, Finnországnak, Franciaországnak, Litvániának, Németországnak és Svédországnak már van ilyen, más tagállamok pedig elindították ezt a folyamatot. A politikánk központi eleme, hogy biztosítsuk, hogy a technológia etikus módon legyen fejlesztve és alkalmazva. Első lépésként létrehoztunk egy szakértői csoportot a tudomány, a technológia, a gazdaság és a civil társadalom képviselőiből, s megbíztuk őket azzal, hogy etikai irányelveket dolgozzanak ki. Ez utóbbiakat a múlt héten mutattuk be és bárki tesztelheti azokat" - mondta Andrus Ansip.

Az Európai Unió digitális egységes piacért felelős biztosa hozzátette, hogy az emberek nem szívesen használnának egy olyan technológiát, amelyben nem bíznak. Ez nem azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának tökéletesnek kell lennie, hiszen minden technológiának vannak problémái és előre nem látható mellékhatásai. Ez viszont azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának összességében több előnyt kell kínálnia, mint hátrányt és a felhasználóknak tudniuk kell, hogy egy gép vagy egy ember dönt egy bizonyos kérdésben.

Azért, hogy a diszkriminációt el lehessen kerülni, nem csupán az algoritmusokat, hanem az azok képzésére alkalmazott adatokat is gondosan elemezni kell. Nagyon ritka ugyanis, hogy egy mesterséges intelligencia rendszer szándékosan diszkriminatív. A probléma többnyire a képzésére használt adatokban rejlik, amelyeket nem elég gondosan választottak ki. A különböző dizájncsapatok alkalmazása és a biztonsági mechanizmusok beépítése egyaránt hozzájárulhat e problémák megoldásához.

"A mesterséges intelligenciának számos területen vannak előnyei, de azt gondolom, hogy a legnagyobb hatással az egészségre lehet. Az adatokkal jobb diagnózisok készíthetők és jobb kezelések alakíthatók ki, ezért a technológia javíthat az egészségünkön" - szögezte le végül az Európai Bizottság alelnöke.