Változatos volt a neandervölgyi populáció

Nagy a hasonlóság az eltérő korú leletek között, viszont a keveredés is jellemző volt.

Kutatók két újabb neandervölgyi maradvány DNS-mintáit vizsgálták meg, az eredmény pedig meglepő volt, hiszen meglehetősen nagy hasonlóságot fedeztek fel az eltérő korú leletek között. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Európában akár 80 ezer éven keresztül is nagyjából állandó maradt a populáció, viszont több területen a keveredés és a változatosság volt jellemző.

Az általuk most közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy egy németországi, valamint egy belgiumi barlangból előkerült maradványokat vizsgáltak meg, figyelmet szentelve mind a mitokondriális, vagyis az anyától örökölt, valamint a mindkét szülő nyomait tartalmazó nukleáris DNS-nek. Tekintettel arra, hogy a minták nagyon könnyen szennyeződnek, az idő során pedig ezek akár komoly mértékben is károsodhatnak, több trükköt kellett bevetniük a munka során, az eredmények azonban egyrészt visszaigazolják egy korábbi kutatás következtetéseit, illetve új részletekre világítanak rá, legalábbis a neandervölgyi populáció vándorlásait illetően. Korábban már láttunk bizonyítékokat a változatosságra és a keveredésre, ezek azonban mind 40 ezer évvel ezelőttről származtak, amikor maga a populáció is végleg eltűnt.

A szakemberek most a két fenti, 120 ezer éves mintát hasonlították össze más példányokkal. Érdekes módon ezek a DNS-minták nagy hasonlóságot mutattak a 40 ezer éves, szintén európai utódokéval, miközben a szibériai Gyenyiszova-barlangból előkerült maradvány genomja ettől igencsak különböző volt – ez utóbbi még a 90 ezer évvel ezelőtt élt, neandervölgyi-gyenyiszovai keverék leánygyermek DNS-étől is alaposan eltért, miközben ennek szülőanyja még nagyobb hasonlóságot mutatott a kései európai neandervölgyiekkel. Úgy tűnik tehát, hogy az altaji neandervölgyinek is nevezett populációt később egy másik csoport váltotta itt fel, amely Európából érkezhetett, ez a folyamat pedig jó eséllyel már 120 ezer évvel ezelőtt is javában zajlott, jóllehet a németországi barlangból előkerült minta mitokondriális DNS-e minden eddig ismert példányétól különbözik, ami további variációkra utalhat – talán az emberek egyik őse játszott ebben szerepet (valamikor még korábban), esetleg egy korai neandervölgyi populáció keze nyomát látjuk itt, amelyet még nem is ismerünk.

Azt tudjuk, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek később (nagyjából 55 ezer évvel ezelőtt) valóban keveredtek, bár itt szintén lehetőségként merül fel, hogy a modern emberek egy korábbi csoportja keveredett velük, és emiatt őrizzük még mindig a nagyjából 2 százalékra rúgó neandervölgyi DNS-maradványt. Ebben az esetben két, eltérő korban lejátszódó folyamat eredményét látjuk a mai modern mintákban, viszont a többi faj, így például a gyenyiszovaiak esetében is jól látható a keveredés nyoma, vagyis az ember története jóval összetettebb és komplexebb, mint azt korábban gondoltuk.