Az EU is visszatérő rakétát akar

Az új típus ugyanis sokban elmarad a SpaceX jelenleg használt megoldásaitól.

Igencsak érdekes nyilatkozat hangzott el június végén az EU belső piacért felelős biztosának szájából, amelyben megemlítette a rakéták területén kialakult, számukra korántsem kedvező helyzetet. Az elmondottakból kiderül, hogy nem elégedettek a verseny állásával, ezért a jövőben ők is többször felhasználható, visszatérő rakéta megjelenését szeretnék megvalósítani.

A Reuters beszámolója szerint a problémát elsősorban az jelenti, hogy a jelenlegi típust leváltani hivatott európai Ariane 6 rakéta ugyan kínál néhány fontos előrelépést, eközben viszont a többszöri felhasználhatóság terén nagyon lemarad az amerikai riválisoktól, amire az a magyarázat, hogy a hosszas fejlesztési fázisban csak félmegoldások születtek erre vonatkozóan, amelyekből végül szinte semmi nem valósult meg. Emiatt már most el kell kezdeni a munkát az Ariane 7 típuson, amely ebből a szempontból is valódi megújulást kínálna, ehhez viszont komoly tőkeinjekcióra, valamint hosszú évek komoly tervezési és fejlesztési munkájára lesz szükség, vagyis a hátrányt egyhamar nem fogjuk ledolgozni.

A hatodik változat mindenesetre kínál néhány előnyt közvetlen elődjéhez képest, hiszen itt 2, illetve 4 gyorsítórakéta alkalmazása mellett lőhetünk fel további eszközöket az űrbe. Előbbi esetben nagyjából 82 millió dolláros költség mellett juttathatunk el 5 tonna rakományt a kommunikációs műholdak által preferált GTO-pályára, míg utóbbi révén már 135 millióért küldhetünk 11,5 tonnát a GTO-, illetve 5 tonnát a geostacionárius (GEO) pályára. Ezzel szemben a Falcon 9 alkalmazásával (a becslések szerint) jelenleg akár 50 millió dollárra szorítható le a fellövések költsége, ezzel ráadásul picivel nagyobb rakományt lőhetünk fel, míg a jóval nagyobb Falcon Heavy még az A64 (tehát a 4 gyorsítóval ellátott Ariane 6) mutatóit is meghaladja, 115 és 130 millió dollár közötti számlával, amely egyes hírek szerint akár 90 millióra mérséklődhet. A cég egyébként a napokban lőtt fel egy újabb GPS-műholdat, ezzel az amerikai légierő is elégedett volt, míg az EU egyelőre az új költségvetést készíti elő, amelyben a remények szerint akár 16 milliárd euró juthat majd erre a területre.

Eközben a NASA is folytatja a járványhelyzet miatt félbeszakadt munkát, az SLS esetében újabb tesztekre kerül sor, bár a bemutatkozástól még picit messze vagyunk.