A végső fázisába lépett az EU mesterséges intelligencia szabályozása

Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel tárgyalási álláspontot szavazott meg mai plenáris ülésén a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásáról, amelyben a képviselők azt hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia Európán belüli fejlesztésének és alkalmazásának meg kell felelnie az európai alapjogoknak és értékeknek.

Az EP által megszavazott szabályok a kockázatok szintje szerint állapítanak meg kötelezettségeket a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az olyan MI-rendszerekre, amelyek az emberek biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek - mint például a kínai társadalmi kreditrendszer - tilalom vonatkozna, ahogy az MI magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásaira is. Ezek magukba foglalják a köztereken végzett "valós idejű" és "utólagos" távoli biometrikus azonosítást; az érzékeny személyes adatokon biometrikus kategorizálást; a profilalkotásra, illetve a tartózkodási helyre vagy bűnözői előéletre alapozott prediktív rendvédelmet; a gépi érzelemfelismerés alkalmazását a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyeken és az oktatási intézményekben; arcfelismerő adatbázisok létrehozását az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan leválogatott arcképek felhasználásával.

A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára. Az uniós jogalkotók többszintű megközelítést vezettek be az olyan mesterséges intelligenciamodellekre, amelyeknek nincs konkrét céljuk - az úgynevezett általános célú mesterséges intelligenciára -, és szigorúbb szabályozást vezettek be az alapmodellekre, vagyis a nagyméretű nyelvi modellekre, amelyekre más mesterséges intelligencia-rendszerek építhetők.

Az EP álláspontja szerint az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba. Az ilyen modelleken alapuló generatív MI-rendszerekkel szemben - mint például a ChatGPT - elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett "deepfake" képeknek az igaziaktól való megkülönböztetéséhez, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak.

Az innováció és a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a képviselők azt javasolták, hogy a kutatási tevékenységekre és a nyílt forráskódú licencek alapján rendelkezésre bocsátott MI-komponensekre ne terjedjen ki minden kötelezettség. Az EP emellett azt szorgalmazza, hogy a polgároknak legyen lehetősége panasszal élni az MI-rendszerek alkalmazásával szemben, az alapvető jogaikra jelentősen kiható döntésekről pedig részletes tájékoztatást kellene kapniuk, amennyiben azok nagy kockázatú MI-rendszerek bevonásával születtek.


A szöveg módosítására irányuló utolsó pillanatban tett kísérletek középpontjában az állt, hogy hol húzzák meg a határt a tiltandó mesterséges intelligencia-alkalmazások típusai tekintetében. A fő vitapont a távoli biometrikus azonosításhoz kapcsolódott. A liberális és progresszív törvényhozók azt akarták elérni, hogy tiltsák be ennek a technológiának a valós idejű használatát, de engedélyezzék a súlyos bűncselekmények utólagos vizsgálatára. Ezzel szemben a jobbközép Európai Néppárt megpróbált eltérést bevezetni a valós idejű tilalomtól olyan kivételes körülmények esetén, mint a terrortámadások vagy eltűnt személyek. Ez az utolsó pillanatban tett kísérlet végül nem járt sikerrel.

Az európai parlamenti képviselők most intézményközi tárgyalásokba kezdenek az európai kormányokat képviselő Miniszterek Tanácsával és az Európai Bizottsággal az úgynevezett háromoldalú egyeztetéseken. Az első trilógusra szerda este került sor az uniós parlamenti szavazást követően. Ez az első ülés alig volt több, mint egy fotózási lehetőség, hiszen az uniós intézmények csupán kifejtették álláspontjukat és delegálták a technikai szintű munkát. A tárgyalások intenzívebbé válnak, amint Spanyolország júliusban átveszi a Tanács soros elnökségét, mivel Madrid a digitális prioritások közé sorolta a mesterséges intelligenciáról szóló törvény befejezését. Az első operatív háromoldalú egyeztetésre a spanyol parlamenti választások előtt kerül sor. A spanyolok célja, hogy novemberig három trilógussal egyezségre jussanak, de tartalékként kettőt is terveznek.