2024. június 6. 17:12, Csütörtök
A technológiai cégek az EU digitális szolgáltatásokról szóló
törvényére (Digital Services Act, DSA) válaszul agresszív taktikával próbálják megfékezni a dezinformációt, a választások azonban kihívás elé állítják a szabályozókat.
Az európai választások előestéjén egy mérföldkőnek számító új törvény arra kényszeríti a technológiai vállalatokat, hogy agresszív taktikát alkalmazzanak a dezinformáció terjedésének korlátozására. Az eddig példa nélküli szigorítás szöges ellentétben áll az Egyesült Államokban a közösségi médiára vonatkozó törvények hiányával. A Microsoft az Európai Unió egész területén számos helyi nyelvismerettel rendelkező csapatot telepít, a Meta pedig olyan információs felületeket hozott létre, amelyek lehetővé teszik az európai államok hatóságai számára, hogy valós időben nyomon kövessék a választásokkal kapcsolatos tartalmakat. A TikTok választásokra szakosodott csapatai a dublini irodában működő "Mission Control Centre”-ben koordinálnak.
Ez az aktivitási hullám történelmi erődemonstráció egy olyan iparág számára, amely megszokta, hogy saját maga határozza meg a választások védelmére vonatkozó ingatag szabványokat. Az Európai Unió augusztusban hatályba lépett új digitális szolgáltatási törvénye előírja a nagy technológiai vállalatok számára, hogy védőintézkedéseket vezessenek be a „polgári közbeszédre és a választási folyamatokra gyakorolt negatív hatások” ellen, különben a globális bevétel akár 6 százalékáig terjedő, súlyos bírsággal kell számolniuk. A cégeknek azonban széles mozgástér áll rendelkezésükre a választások védelmére vonatkozó terveik megvalósításában, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedések felelnek meg az új törvénynek - és hogy bármelyik is elegendő lesz-e a világ egyik legnagyobb demokratikus eseményének védelmére, hiszen közel 400 millió uniós polgár járul az urnákhoz.
A választások próbatételt jelentenek az EU szabályozó hatóságai számára is, hiszen a végrehajtás kevesebb mint egy évvel ezelőtt kezdődött, így az illetékeseknek kevés idejük maradt arra, hogy a választások előtt szankciókat hozzanak a szabályoknak nem megfelelő vállalatok ellen. Az elmúlt hónapokban az Európai Unió több
vizsgálatot is
indított a főbb technológiai platformok ellen, amelyek a gyermekekre és tizenévesekre gyakorolt hatásukkal, az illegális tartalmak kezelésével és a választásokkal kapcsolatos dezinformációval foglalkoznak. A bizottság azonban a törvényre hivatkozva még nem hozott szankciókat. "A technológiai szabályozások európai érvényesítését illetően tanulási folyamatról van szó. Ez minden bizonnyal a digitális szolgáltatásokról szóló törvény esetében is így van” - mondta Drew Mitnick, a washingtoni Heinrich Böll Alapítvány digitális politikáért felelős programigazgatója.
Az elmúlt hetekben az EU tisztviselői többször is emlékeztették a vállalatokat a törvény szerinti új kötelezettségeikre. Az Európai Unió stresszteszteket hajtott végre a nagy platformokon, hogy biztosítsa, készen állnak a szavazásra. A szabályozók szimulációkat végeztek, amelyekben a vállalatoknak választási beavatkozások fiktív forgatókönyveire kellett reagálniuk, gyakorolva, hogyan kezelnének egy vírusos „deepfake”-et a platformjukon, vagy manipulált információkat, amelyek erőszakra való felbujtást eredményeztek.
A múlt héten Vera Jourova, az Európai Unió egyik vezető tisztviselője közvetlenül a technológiai vezetőkhöz intézett üzenetet, és Kaliforniába utazott, hogy figyelmeztesse a nagyvállalatok - köztük a TikTok, az X és a Meta - vezérigazgatóit, hogy be kell tartaniuk a törvényt, mivel Oroszország a közösségi médiát kihasználva avatkozik be az európai választásokba. "A platformok tudják, hogy mostantól jogilag kötelező érvényű szabályok vonatkoznak rájuk, ami komoly szankciókat vonhat maga után” - mondta Jourova San Franciscóban újságíróknak.
A törvényt évekkel ezelőtt dolgozták ki, még a generatív mesterséges intelligencia megjelenése előtt - utóbbi technológiával az emberek gyorsan és olcsón készíthetnek videó-, kép- vagy hangfelvételt egy politikusról, aki látszólag mond valamit, ami valójában meg sem történt. Az EU kidolgozott egy, a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendeletcsomagot, de ezek a szabályok csak évek múlva lépnek teljes mértékben hatályba. Így a szabályozóknak korlátozott eszköztáruk maradt arra, hogy reagáljanak arra a technológiára, amely a szabályozók szerint világszerte a dezinformáció felerősödését okozza ebben a választási évben.
Az európai tevékenység szöges ellentétben áll az Egyesült Államokkal, ahol a közösségi médiavállalatok nagyrészt szabályozási vákuumban működnek. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság még ott tart, hogy érveket hallgasson meg egy perben, amely szerint a szövetségi ügynökségek azon törekvése, hogy a dezinformáció elleni küzdelem érdekében koordinálják tevékenységüket a közösségi médiavállalatokkal, ellentétes a szólásszabadsággal.
San Franciscóban Jourova egy fekete tábla előtt tartott beszédet, amelyen az X fehér logója díszelgett, egy olyan vállalaté, amely a dezinformáció elleni harcok gyorsan változó tájképét
szimbolizálja. Jourova elmondta, hogy Linda Yaccarino, az X vezérigazgatója megígérte neki, hogy a vállalat mindent megtesz a választások védelmében, és a platform közösségi jegyzet funkcióját reklámozta, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy közösen adjanak kontextust a potenciálisan félrevezető bejegyzésekhez. Jourova azonban szkeptikusnak tűnt, és azt mondta az újságíróknak, hogy szakértelemre van szükség a pontos információk online megjelenítéséhez. "Itt az ideje, hogy az X tegyen valamit, és alkalmazza a szólásszabadság, a választások és a dezinformáció elleni küzdelem iránti elkötelezettségét” - tweetelte, és megosztott egy videót, amelyen Yaccarinóval beszélget egy elegáns konferenciateremben.
Az üzenetváltás kiemeli az Európai Unió előtt álló kihívásokat, mivel egy széttöredezett információs környezetben igyekszik érvényt szerezni a DSA-nak. A tavasszal közzétett 25 oldalas dokumentumban az európai szabályozók azt javasolták a platformoknak, hogy folytassanak médiaműveltségi kampányokat, alkalmazzanak tényellenőrző címkéket, és egyértelműen jelöljék meg a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. Ha a vállalatok úgy döntenek, hogy nem követik ezeket az iránymutatásokat, akkor egy márciusi sajtóközlemény szerint „bizonyítaniuk kell a Bizottságnak, hogy a megtett intézkedések ugyanolyan hatékonyan csökkentik a kockázatokat”.
Elon Musk azzal az ígérettel vásárolta fel az X-et, hogy a szólásszabadságot fogja hirdetni, de az EU tisztviselői azonnal figyelmeztették, hogy Európában az ő szabályaik szerint kell játszania. Tavaly az Európai Bizottság az első amerikai technológiai céggel szembeni DSA szerinti vizsgálatot is az X ellen indította Izrael gázai háborújával kapcsolatos illegális tartalmak kezelése miatt. Azonban közel nyolc hónappal azután, hogy a Bizottság elküldte az X-nek az első felszólítást, még mindig nem sújtották a vállalatot semmilyen szankcióval.
A kaliforniai körútja során tartott megbeszéléseken Jourova hangsúlyozta, hogy több támogatást kell nyújtani a helyi európai nyelveken és erőteljesebb tényellenőrzésre van szükség. Kiemelte azonban azt is az újságíróknak, hogy az Európai Uniónak egyedi aggályai vannak az egyes platformokkal kapcsolatban, beleértve az európai felhasználói adatok tárolását a TikTok által, amely a kínai ByteDance vállalat tulajdonában van. Az EU április végén indított vizsgálatot a Meta megközelítésével kapcsolatban, amely a Facebookon és az Instagramon a dezinformáció moderálására irányul. Figyelmeztetett arra, hogy a Meta nem tesz eleget a megtévesztő hirdetések szolgáltatásán történő terjesztése ellen, és hogy a platform a DSA ellen vét a CrowdTangle megszüntetésével, amely eszköz lehetővé tette a szabályozók, kutatók és újságírók számára a választásokkal kapcsolatos témák megvitatásának nyomon követését.
A vizsgálat a Meta más gyakorlatát is érinti. Májusban a vállalat speciális információs ablakokat vezetett be az uniós államokban, amelyek lehetővé tették az európai szabályozók számára, hogy nyomon kövessék a jelöltek posztjait és az országukra jellemző kulcsszavakat. Jourova és Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója múlt heti találkozóján a páros megállapodott abban, hogy együtt dolgoznak azon, hogy a kutatók jobban hozzáférjenek a Meta platformjaihoz.
Eközben az érdekvédelmi csoportok továbbra is hiányosságokat találnak a megfelelésben. Ezen a héten a Global Witness nemzetközi nonprofit szervezet
panaszt nyújtott be az EU szabályozó hatóságához, miután megállapította, hogy a TikTok olyan hirdetéseket hagyott jóvá, amelyek hamis információkat tartalmaznak, amelyek online és szöveges szavazásra ösztönzik az embereket, és ezzel megsértik a vállalatok fizetett politikai reklámok elleni szabályait. "Ne szavazz személyesen ezen az uniós választáson! Újabb jelentések szerint a választási dolgozók megváltoztatják a szavazólapokat. Szavazzon inkább a 05505-ös SMS-sel” - állt az egyik hirdetésben. Morgan Evans, a TikTok szóvivője közleményében azt mondta, hogy a hirdetéseket emberi hiba miatt helytelenül hagyták jóvá. A vállalat „azonnal új folyamatokat vezetett be, hogy a jövőben ez ne fordulhasson elő” - mondta Evans.
„Európában a Big Tech most már nyomás alatt van, hogy kezeljék a platformjaik által a demokráciára jelentett kockázatokat” -
írta közleményében a Global Witness. „Mivel ebben a választási ciklusévben még rengeteg fontos választás van hátra, a közösségi médiavállalatoknak világszerte rendet kell tenniük.”
Informatika és tudomány