Fontos szerepet kap Magyarország abban, hogy hogyan kezelje az EU a közösségi média titkosítását

Az Európai Unió jogalkotóinak egyik legfontosabb testülete továbbra is patthelyzetben van egy ellentmondásos jogalkotási javaslattal kapcsolatban, amelynek értelmében az üzenetküldő alkalmazások felhasználóinak millióit arra kényszerítenék, hogy beleegyezzenek abba, hogy a fénykép- és videofeltöltéseiket mesterséges intelligenciával szkenneljék a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok (CSAM) felderítése érdekében.

A terv kritikusai között vannak a technológiai iparág üzenetküldő óriásai, mint például a WhatsApp, az olyan, az adatvédelemre összpontosító szereplők, mint a Signal és a Proton; jogi, biztonsági és adatvédelmi szakértők; valamint a civil társadalom és a digitális jogokkal foglalkozó csoportok; és az Európai Parlamentben a politikai spektrumot átfogó törvényhozók többsége. Arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat tönkreteszi a titkosítást, és azzal érvelnek, hogy egzisztenciális fenyegetést jelent a kontinens demokratikus szabadságára és alapvető jogaira, például a magánélethez való jogra. Az ellenzők azt is állítják, hogy az uniós terv nem fogja elérni a gyermekek védelmének állítólagos célját, és azt sugallják, hogy a bűnüldözést ehelyett téves jelzések milliói fogják elárasztani, mivel a hétköznapi alkalmazások felhasználóinak üzeneteit hibás, mesterséges intelligencián alapuló CSAM-felismerő rendszerekkel fogják átnézni.

Csütörtökön zajlott le az EU 27 tagállamának kormányait képviselő nagykövetek találkozója, és ezen a belga elnökség napirendre tűzte a témát. A várakozások szerint a felek közös álláspontot alakítottak volna ki, hogy megkezdhessék a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, Belgium állandó uniós képviselőjének szóvivője azonban elmondta, hogy a napirendi pontot ejtették, miután világossá vált, hogy a kormányok még mindig túlságosan megosztottak ahhoz, hogy minősített többséget érjenek el a tárgyalási mandátummal kapcsolatban. "Az volt a szándékunk, hogy a nagykövetek ülésén mandátumot érjünk el, de nem volt egyértelmű, hogy meglesz-e a szükséges többség" - mondta Belgium szóvivője. "Az ülés előtti utolsó órákban világossá vált, hogy a szükséges minősített többség egyszerűen nem érhető el, ezért úgy döntöttünk, hogy levesszük a pontot a napirendről, és folytatjuk a tagállamok közötti konzultációt, és folytatjuk a munkát a szövegen."

Ez azért fontos, mert az uniós jog általában háromoldalú ügy: a Bizottság jogszabályjavaslatokat terjeszt elő, a Parlament és a Tanács pedig megvitatja (és gyakran módosítja) a jogszabálytervezeteket, amíg nem születik a végleges kompromisszum. Ezek az úgynevezett háromoldalú tárgyalások azonban a CSAM-szkennelési ügyről addig nem kezdődhetnek meg, amíg a Tanács el nem fogadja álláspontját. Ha tehát a tagállamok továbbra is megosztottak maradnak, mint ahogyan az a Bizottság CSAM-szkennelési javaslatának előterjesztése óta eltelt mintegy két évben történt, akkor az ügy továbbra is parkolópályán marad.

A hét elején Meredith Whittaker, a Signal elnöke újult erővel indított támadást a vitatott uniós javaslat ellen. "A magánjellegű kommunikáció tömeges szkennelésének előírása alapvetően aláássa a titkosítást." - figyelmeztetett, és azzal vádolta a törvényhozókat, hogy a kliensoldali szkennelés cinikus átnevezésével próbálnak leplezni egy olyan tervet, amely a magánjellegű kommunikáció tömeges megfigyelését jelenti. Annak ellenére, hogy egyre hangosabb és növekvő riadalmat kelt a digitális megfigyelés felé való nyilvánvalóan kemény szándék, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is egy olyan keretrendszert szorgalmaz, amely előírná az üzenetküldő platformok számára a polgárok magánüzeneteinek szkennelését - beleértve az olyan végponttól végpontig titkosított (E2EE) platformokat is, mint a Signal - ahelyett, hogy támogatná az Európai Parlament képviselői által tavaly javasolt célzottabb kereséseket és az E2EE platformok számára történő elkülönítést.

A múlt hónapban kiszivárogtak a belgák által a tagállamok kormányainak megfontolásra elküldött, felülvizsgált CSAM-javaslat részletei, ami újabb megdöbbenést okozott. Patrick Breyer, a Kalózpárt európai parlamenti képviselője - aki kezdettől fogva ellenezte a Bizottság CSAM-ellenőrzési tervét - azzal érvel, hogy a Tanács felülvizsgált javaslata szerint az EU-ban az üzenetküldő alkalmazások felhasználóinak bele kell egyezniük abba, hogy a szövegben "feltöltési moderációnak" nevezett technikai rendszer révén minden képet és videót, amelyet másoknak küldenek, átvizsgáljanak, különben elveszítik a képküldés lehetőségét. "A kiszivárgott belga javaslat azt jelenti, hogy az EU Bizottság szélsőséges és példátlan chat-ellenőrzési javaslatának lényege változatlan formában kerülne végrehajtásra" - figyelmeztetett akkor. A privát üzenetküldő alkalmazások, köztük a Signal készítői is figyelmeztettek, hogy inkább elhagyják az EU-t, minthogy egy tömeges megfigyelési törvénynek való megfelelésre kényszerítsék őket.


Ylva Johansson reklámkampányt is indított a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos javaslata elfogadásáért
Egy csütörtöki sajtóközleményben Breyer üdvözölte, hogy nem sikerült elég uniós nagykövetnek megállapodnia a továbblépésről, de figyelmeztetett, hogy ez valószínűleg csak a végrehajtás felfüggesztése. "Egyelőre az uniós kormányok és a Nagy Nővér [Ylva Johansson belügyi biztos] megfigyelési szélsőségeseinek nem sikerült minősített többséget kialakítaniuk. De nem adják fel, és a következő napokban újra megpróbálhatják. Mikor tanulják meg végre az EU Parlamenttől, hogy a hatékony bírósági gyermekvédelemhez új megközelítésre van szükség." A Proton alapítója, Andy Yen szintén nyilatkozatban reagált a Tanács kudarcára, és hasonlóan nyilatkozott a harc folytatásának szükségességéről. "Nem szabad megpihennünk a babérjainkon" - írta. "A titkosításellenes javaslatok már korábban is elbuktak, hogy aztán újra és újra és újra átcsomagolva újra és újra a politikai színtérre kerüljenek. Létfontosságú, hogy a magánélet védelmezői éberek maradjanak, és ne dőljenek be a kirakatrendezvényeknek, melyek valójában a titkosítás elleni újabb támadások."

Mindenesetre úgy tűnik, hogy óvatosnak kell lenni a Tanács folyamatban lévő megosztottságának ünneplésével, hiszen úgy tűnik, hogy a tagállamok kormányait egy hajszál választja el attól, hogy elérjék a szükséges minősített többséget az európai parlamenti képviselőkkel folytatott tárgyalások megkezdéséhez. Ennek során azonnal nyomást gyakorolnának a parlamenti képviselőkre, hogy saját ellenállásuk ellenére beleegyezzenek a polgárok eszközeinek tömeges átvilágítására vonatkozó jogszabályok elfogadásába. "Nagyon, nagyon közel vagyunk a minősített többséghez" - mondta a belga szóvivő. "Elég egy ország véleményének megváltozása és máris megvan a minősített többség, és a Tanács számára megvan a mandátumunk". A szóvivő azt is elmondta, hogy a Coreper, az Európai Unió tagállamainak brüsszeli nagyköveteinek jövő heti utolsó ülésének napirendje - az utolsó a hat hónapos mandátum lejárta előtt - már most tele van. Ez azt jelenti, hogy a Tanács mandátumáról való megegyezésre irányuló tárgyalások Magyarországra hárulnak majd, amely július 1-jével kezdődően hat hónapra átveszi a Tanács soros elnökségét.

"Ami minket, mint elnökséget illeti, az elkövetkező napokban - szakértői szinten - folytatjuk a munkát, és megnézzük, hogy azok a tagállamok, amelyek nem voltak elégedettek a javaslattal folytatják-e a megbeszéléseket arról, hogy hogyan finomíthatjuk azt, hogy mindenki számára életképes legyen" - tette hozzá a szóvivő. "És akkor a következő elnökségnek kell majd megvitatnia. Amennyire megértettük, nagyon szeretnének tovább dolgozni a témán. A Bizottság is hajlandó erre. És a Parlament is vár ránk, úgyhogy nekünk is össze kell kapnunk magunkat."