AMD HyperTransport

A számítógépek teljesítményét illetően a legtöbb ember kizárólag a processzor számítási teljesítményére gondol, pedig az elérhető műveletvégző sebességet a feladat típusától függően számos más tényező is befolyásolja, például a rendszerbusz, amely az utóbbi időben másodlagos szerephez jutott.

A processzorok teljesítménye napjainkban rendkívül gyorsan nő, szinte még a szakembereknek is gondot okoz a hatalmas fejlődési ütemmel való lépéstartás. Általánosan elmondható, hogy a mai PC-processzorok teljesítménye tökéletesen megfelel az elvárásoknak, leszámítva természetesen azokat a területeket, ahol a végtelen nagy teljesímény lenne az ideális. Az ilyen területeken (kutatások, adattömörítés, animációkészítés, képfeldolgozás, stb.) kívül tulajdonképpen nincsen szükség a jelenleginél nagyobb teljesítményű processzorokra, vagy ha lenne is, a rendelkezésre álló szoftverek képtelenek lennének hasznát venni a gyors CPU-nak.

Az alkalmazási területek közül elsőként talán a játékok esetében volt megfigyelhető ez a trend, miszerint immár nincs szükség a leggyorsabb processzorokra egy-egy új játék tökéletes futtatásához. Bár a mai leggyorsabb PC-processzorok az AMD Thunderbird és az Intel Pentium 4 képében már 1,33 illetve 1,7 GHz órajelen működnek, tulajdonképpen egyetlen olyan játék sem létezik, amelynek egy 1 GHz-es modell ne felelne meg tökéletesen, már amennyiben a többi hardverelem is megfelelő.

A legfontosabb kérdés éppen itt, azaz a kiegészítő hardverelemekben rejlik. Könnyen belátható, hogy bármennyi elemző is állítja ennek ellenkezőjét, a processzorgyártók képesek lépést tartani Moore törvényével, miszerint a CPU-k tranzisztorszáma és teljesítménye 1-2 évente megduplázódik. Bár mostanában is, mint mindig, számos akadályba ütköznek a processzorok fejlesztései, nincsen olyan probléma a láthatáron, amelyet a kutatók ne tudnának minden további nélkül megoldani. Erre bizonyíték az is, hogy a processzorgyártók a visszaeső PC-ipar ellenére is hozzák formájukat, már ami a CPU-k sebességnövekedési ütemét illeti, de a távolabbi jövőt illetően meg lehetne említeni az Intel 10 GHz-es processzorterveit is, ami a társaság szerint öt éven belül már valóság lesz.



Fontosak a kiegészítő alrendszerek

Könnyen kivehető tehát, hogy a fejlesztők figyelmének jobban kellene más területek felé is összpontosulnia. Bár a fejlesztések az elektronikai iparban soha nem állnak meg, az utóbbi időben talán a szükségesnél kisebb figyelem irányult az alaplapi rendszerek processzort kiegészítő részegységeire, így a rendszersínre és a memóriainterfészre.

A rendszersín feladata a processzor külső egységekkel (memória, perifériák) való kommunikációjának megvalósítása, a memóriainterfész pedig ezen belül is konkrétan a RAM memóriában tárolandó adatok beírásának/kiolvasásának feladatát látja el.

A kiegészítő rendszerek és perifériaegységek szinte kivétel nélkül kategóriákkal lassabbak, mint a jelenlegi csúcsteljesítményű processzorok, és ez még a leggyorsabb ütemben fejlődő perifériákra, a grafikus kártyákra is igaz. A probléma valódiságát igazolja az a tény is, miszerint a grafikus chipek Transforming & Lighting (T&L) motorja, amely éppen a processzorról venné le a terhet a 3D-s játékok futása közben, sok esetben bizony csúfosan alulmarad a grafikus processzornál (GPU) akár 1 GHz-es is gyorsabb CPU teljesítménye mellett annak ellenére, hogy a grafikus chip ezen egységével ellenben a CPU-t nem speciálisan erre a célra szánták.


A lassú PCI busz nagyon visszafogja a számítógépet
Rendkívül fontossá vált tehát, hogy a jelenlegi eszközökből a lehető legnagyobb teljesítményt lehessen kihozni, mivel a processzorok maximális képességei csak így (vagy még így sem) használhatóak ki. Az általánosan elterjedt rendszerek egyik leggyengébb pontja a rendszerbusz, amely mostanában 66, 100, 133, 200, 266 és 400 MHz lehet. Jól látható, hogy a jelenlegi leggyorsabb 1,7 GHz-es Pentium 4 mellett még az ilyen rendszerek 400 MHz-es rendszersínje sem tűnik megfelelőnek, de más rendszereknél akár 10-12-szeres órajelkülönbség is előfordul. További problémát vet fel a jövő kérdése, hiszen ha a jelenlegi processzorok teljesítményét is visszafogják a rendszersínben szinte állandóan fennálló adattorlódások, akkor a jövő óriási teljesítményű CPU-it hogyan tudják majd kiszolgálni.

A rendszer- és memóriabusz problémája szinte teljes mértékben megegyezik a közutakon mindennapos dugókkal, torlódásokkal. Hiába a jobbnál jobb új autók tömkelege, ha a forgalom megfelelő lebonyolítására képtelen közutakon állandó idegeskedés közepedte, lépéstempóban kell haladni csodaautónkkal, közben pedig egy biciklis is könnyedén lehagy bennünket. A mai számítógépekben a rendszer- és memóriasín teljesen megfeleltethető a túlterhelt közutaknak. Az adatok az elavult rendszereken állandóan fennakadnak, és drasztikusan visszafogják a számítógép összteljesítményét. Általános igazság a számítógépek körében, hogy a rendszer pontosan olyan gyors illetve megbízható, mint annak leglassabb illetve legbizonytalanabb részegsége.