Az Internet szeptember 11 után

Egy évvel a szeptember 11-i támadások után elmondhatjuk, hogy az egész világra hatással volt. A személyiségi jogok határai lecsökkentek, nőtt a megfigyelés mértéke, és az adatbázisok is nagyobb mértékben összekapcsolhatók. Milyen jövő felé tartunk?

Az Electronic Privacy Information Center kiadásában a múlt héten jelent meg az első átfogó jelentés, mely több mint 50 országot felölelve tekinti át a szeptemberi katasztrófa kihatását a személyiségi jogokra. Négy trend érzékelhető világosan: a magánszféra védelmét erősítő törvények gyors eróziója, a vállalatok, kémszervezetek és a rendőrség közötti megnövekedett adatcsere, nővekvő lehallgatás és a nagymértékben megnövekedett érdeklödés a személyazonosító rendszerek iránt, mint például az arcfelismerés.

Fagyasztókban őrzik a még azonosítatlan maradványokat

Mindezen változások nagy része alig pár hónap alatt, már 2001 vége előtt megtörtént. Az irányvonal nemcsak a közvetlenül érintett Egyesült Államokban, hanem a terrorizmus veszélyére válaszolva a nyugati világ nagy részében (így hazánkban is) megváltozott. Az Európai Unió követelményé tette a cybertámadások terrorista cselekményhez hasonlatos büntethetőségét, Ausztrália és Kanada törvényben tette lehetővé az állampolgárok számítógépes lehallgatását, Nagy Britanniában pedig az internetszolgáltatók visszatarthatnak adatokat rendőrségi célokra. Kanada megnyitotta a légiforgalmi adatbázist a hatóságok részére, a német hivatalnokoknak pedig nyilván kell tartaniuk az ismert bajkeverőket. Egy új francia törvény szerint az internetszolgáltatóknak 1 évig meg kell őrizniük a levélforgalmat, és meg kell könnyíteniük a kódolt levelek elolvasását is. A diktatórikusabb berendezkedésű államok, mint Kína vagy Vietnam terrorista fenyegetésre való hivatkozással megnövelték az Internet elnyomását. Kína a múlt héten a Google és az Altavista keresőt is letiltotta, Li Dawei volt rendőrt pedig júliusban 11 évi börtönre ítélték, mivel az Interneten keresztül támadta a kormányt. Egyes hírforrások szerint nálunk is megfigyelőeszközöket telepítettek az internetszolgáltatóknál, de ezt később sehonnan nem erősítették meg.

Az Egyesült Államokban Bush elnök már október 26-án aláírta az "USA Patriot Act" nevű törvényt, mely kiterjeszti az elektronikus megfigyelés minden formáját, megnöveli a CIA és a szövetségi rendőrség közötti információcsere mértékét, és az internetszolgáltatókat még szorosabb együttműködésre biztatja a rendőrséggel. Az FBI egy "csodalámpa" elnevezésű technológia fejlesztésébe is fogott, amit titokban installálhatnak a célszemély számítógépére, megfigyelve minden tevékenységét.

E-terrorizmus: Szabadság vagy biztonság?

Az FBI-ügynökök minden olyan nagyobb, több tízezer embert tartalmazó adatbázist begyűjtöttek, ami adatokat szolgáltathat a terrorizmus elleni harchoz, legyen akár az a Búvároktatók szövetségének taglistája, áruházláncok vásárlók adatait tartalmazó adatbázisa vagy az utazási irodák direkt marketinghez használt levéllistája.

A tornyok helye ma

Sokak szerint teljesen természetes a hasonló, határok nélküli kormányzati aktivitás a mostani biztonságra éhes hangulatban. Egy évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy egy repülőiskola diákjai a WTC ikertornyait szemelték volna ki, és kevesen tartanának vissza olyan információkat, ami megelőzhet egy hasonló támadást. A közvéleménykutatások szerint az emberek többsége toleráns a megnövekedett felügyelettel, biztonsági szigorításokkal és más változásokkal szemben. A polgárjogi szervezetek azonban korántsem ilyen beletörődőek: aggódnak, hogy a támadások miatt fokozódott hatósági aktivitás, és az emberek megengedő álláspontja törvénytisztelő állampolgárokat is szükségtelenül akadályoz, és aláássa a szólásszabadságról és a privátszféra védelméről szóló alkotmányos jogokat. Kiáltásukra viszont nem sok ember figyel: az emberek jó része szerint a biztonság a magánéletről szóló jogok előtt szerepel, és ha felteszik maguknak a kérdést, melyik a nagyobb veszély, a kormányzat vagy a terrorizmus? - inkább félnek a terroristáktól és bűnözőktől, mint az állami megfigyeléstől.

Ironikusnak tűnhet, de az Internet szabad gyökerei ellenére pont hogy meggyorsította a változásokat. A mindenhol burjánzó logfile-ok és a hatalmas vásárlói adatbázisok, egyesítve az egyszerű kezelhetőséggel és a más oldalakkal való hatékony összekapcsolással, jelentősen megkönnyíti a hatóságok dolgát. Az új irányelvek szerint az FBI-ügynökök akkor is betekinthetnek az adatbázisokba, ha az nem kapcsolódik semmilyen nyomozáshoz. A Boston Globe kutatásai szerint az utazási irodák és szállítással foglalkozó cégek 64%-a adott hozzáférést az FBI számára a vásárlói vagy az alkalmazotti adatokhoz történő hozzáféréshez de a vállalatok mindössze 14%-a tájékoztatta erről vásárlóit. Kiszivárgott az is, hogy egy szupermarket hálózat teljes klubkártya állományát rendelkezésükre bocsátotta.