Új foglalatokkal debütál a PCI Express

Várhatóan a jövő évben debütál a PCI buszt leváltó PCI Express szabvány, méghozzá a korábban bejelentett új bővítőfoglalatok mellett egy további, "NewCard" elnevezésű foglalattal kibővítve, amely a tervek szerint áthidalja a PC-k és notebookok közötti szakadékot.

Az Intel már létrehozta saját fejlesztői bázisát

A jelenleg alkalmazott PCI busz, illetve bővítőkártya foglalatok leváltására készített, soros összeköttetésre épülő PCI Express szabvány alapjait a chipóriás Intel Corp. fejlesztette ki 3GIO (3. generációs I/O), illetve Arapahoe kódnév alatt. A technológia bejelentésére a 2001 tavaszi Intel Developer Forum (IDF) konferencián került sor, a 2001 őszi rendezvényre pedig már széleskörő ipari támogatást élvezett a megoldás. A "jövő évtized igényeit kiszolgáló" technológia további fejlesztésének, menedzselésének, és bevezetésének feladatát később a számos jelentős IT ipari céget is sorai közt tudó PCI-SIG (PCI Special Interest Group) csoport vette át, amely a jelenlegi PCI technológiák (PCI, PCI-X) fejlesztését, menedzselését is végzi.

A 3GIO technológia piaci bevezetésében méföldkőnek számított a PCI - SIG tavalyi döntése, amelynek értelmében a később PCI Express névre átkeresztelt megoldás hivatalosan is a jelenlegi PCI busz utódja lesz a PC-ben, munkaállomásokban, és szerverekben. Szintén jelentős siker volt az Intel, illetve a PCI-SIG számára, hogy a technológiát a chipóriás legfőbb riválisa, az Advanced Micro Devices (AMD) is elfogadta hangsúlyozva, hogy a szabvány nagyszerűen megférhet saját, HyperTransport elnevezésű összeköttetési technológiája mellett.

A PCI Express specifikációjának vázlata 2002 áprilisában készült el, az 1.0-ás verziójú kész specifikációt pedig 2002 július 23-án fogadta el a PCI-SIG. A PCI Express-alapú rendszerek első prototípusai az idei év legvégére várhatóak, a technológia piaci bevezetésére pedig 2004-ben kerülhet sor.

Miért is van szükség a PCI leváltására?

Miközben a számítógépek számos komponense, a processzor, a videókártya, a memória, és a merevlemez folyamatosan, egyre gyorsabbá válik, első benyomásra minden rendben van, a fejlődés szakadatlan, és a jelenlegi PCI busz is megfelelően ellátja feladatát. Miért van szükség akkor egy merőben új összeköttetési technológiára a PCI helyett?

Tény, hogy a PCI számos alkalmazási területen, mint például a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, vagy az internetezés, még hosszú évekig megfelelő megoldást jelenthetne. Egyes, maximális teljesítményt igénylő területeken azonban a PCI által képviselt szűk keresztmetszet jelentős, áthidalhatatlan akadályt jelent. Az átlagfelhasználó ezzel a problémával elsősorban a grafikai szoftverek, játékok, és egyéb multimédia alkalmazások használatakor találkozhat, a vállalati rendszerekben pedig a hálózat, illetve az adattároló alrendszerek teljesítményét csökkentheti számottevően.

Az olyan alkalmazások, mint az egyre valósághűbbé váló játékok, a videószerkesztés és -tömörítés, a professzionális képfeldolgozás, a beszédhang-felismerés, vagy a fejlett titkosítási technológiák, mind - mind óriási teljesítményt, az összeköttetési technológiától pedig igen nagy áteresztőképességet, sávszélességet igényelnek. Ezt a terhelést a jelenlegi PCI busz képtelen megfelelően kezelni. Más kérdés persze, hogy a szakértők szerint a szerverekben alkalmazott PCI-X, és PCI-X 2.0 technológiák még sokáig helytállhattak volna az asztali rendszerekben...

A PCI busz, amely egykor óriási lendületet adott a számítógépeknek, hozzávetőleg öt évvel ezelőtt kezdte elérni teljesítményének felső határát, amikor a grafikus kártyákhoz szánt AGP busz megjelent a piacon. A munkaállomások és szerverek szegmensében nem sokkal később megjelent a 64 bites, 66 MHz-es PCI busz négyszeres adatátviteli sebességgel, majd a PCI-X, illetve PCI-X 2.0 technológiák következtek. A PC-s adatbuszok sebessége az első XT-k megjelenésétől fogva hozzávetőleg három évente a duplájára nőtt, a processzorok azonban ennél kétszer gyorsabban fejlődtek. Így alakulhatott ki egy olyan helyzet, amelyben a buszok teljesítménye fokozatosan, de egyre jelentősebben elmaradt a korszerű processzorokétól, amelyek így a jelenlegi PC-kben bizonyos esetekben nem jutnak időben a szükséges adatokhoz.

Az új, nagysebességű adatbuszhoz azonban módosított, az új technológiához alkalmazkodó bővítőfoglalatokra (slotokra) van szükség, és meg kell oldani a jövőben várhatóan megjelenő, szétválasztott megoldások problémáját is, amelyekben a központi egység külön házban kaphat helyet az adattároló eszközöktől, illetve a grafikai alrendszertől.