Internet Magyarországon - csak Románia nem előzőtt meg minket

A magyar piac az előzetes várakozásoknak megfelelően, 10 százalék körüli növekedéssel zárta az évet - állítják az IDC-vel egybehangzóan az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakértői.

Az IDC kutatásai szerint világviszonylatban 2003-ban 1,9 %-os növekedés történt az IT piacon, a következő 5 év átlagos növekedési rátáját azonban 5-6% közé jósolják. Magyarországon a számítástechnikai eszközök piaca az IVSZ előzetes becslése szerint 14-18%-ot, a szoftver-piac 12-14%-ot, a távközlési piac 6-8%-ot, az Internet piac pedig 20 és 25% között nőtt az előző évhez képest. Ezek -az egyes piacokon bekövetkezett egységár-csökkenésekkel együtt- összességében mintegy 10%-os bevétel-növekedést hoztak a magyarországi ITC piac vállalkozásainak. Az általános gazdasági recesszió következtében az állam és a nagyvállalatok is elhalasztották azokat az informatikai nagyberuházásokat, amelyek a magyar informatikai cégeknek évente több százmillió dolláros megrendelést és jelentős fejlődési esélyt jelentenek.

Az információs társadalom építésében egyre élénkülő nemzetközi versenyt tekintve hazánk pozíciói romlottak: a rendelkezésre álló, nehezen összevethető hazai és nemzetközi kutatások alapján hazánk a számok tükrében Magyarország az információs társadalom kiépítésében egyre inkább lemarad, nem csupán a fejlett nyugat-európai országokhoz, hanem a csatlakozó országokhoz képest is. Itthon 25% körüli az Internet penetráció, amely évente 3%-ot nő (WIP 2003), ez az érték jelentősen elmarad az Európai Unió 50% körüli átlagához képest. Több kutatóintézet egybevágó mérései szerint a régió vezető országa Ausztria, ahol a lakosság 53%-a Internet használó, ez a szám Szlovénia esetében 50%, Csehország esetében 33%. Magyarország éppen csak megelőzi Romániát, de elmarad Szlovákia és Horvátország mögött. (INFINIT:Internet penetráció KÓD Gazdasági- és Médiakutató Intézet). A TNS kutatásai szerint a vizsgált országok között Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat használatában.

Magyarország általános, innováció és technológia tekintetében megítélt versenyképessége az utóbbi évben romlott a korábbi időszakhoz képest. A Világgazdasági Fórum kimutatása alapján az ország technológiai versenyképesség tekintetében 10 helyett vesztett, a 31. helyre csúszott vissza a ranglistán. Megelőztek bennünket olyan országok, mint Szlovákia, és Csehország. Az első félévben nem indult érdemi méretű állami nagyprojekt, ami igen jelentős egy olyan piacon, ahol 30-40 %-os az állam szerepe.

A Kormányzat tevékenységét tekintve a 2003-as év eredményei között említhető az új Elektronikus Hírközlési Törvény, amely új verseny-, jogi- és együttműködési kereteket biztosít a távközlési szolgáltatók számára. Az IT szektornak ez előrelépést jelent, hiszen kiegyensúlyozottabbá és a felhasználók számára érzékelhetően olcsóbbá teheti a távközlési szolgáltatásokat. Ugyancsak jelentős eredménye a tavalyi évnek az eEurope program célkitűzéseivel összhangban elkészült Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS), amelynek elkészítésében az Informatikai Vállalkozások Szövetsége intenzíven részt vett. Ezenkívül elindult néhány nagyon fontos program is, például a Sulinet Expressz Program, amelynek keretében 20 milliárd forint feletti forgalom mellett körülbelül 25 ezer darab számítógép és százezres nagyságrendű egyéb elektronikai, informatikai termék került a fogyasztókhoz. Magyarországon 2003-ban az IDC szerint 290 ezer PC fogyott el. Ez mindenféleképpen nagyon komoly lökés, Magyarországon a háztartási számítógép-elterjedtség meglehetősen alacsony, 33 % körüli, amely a program segítségével közelíthet az Európai Uniós átlaghoz.

Az idei évben induló Közháló-Sulinet program - azáltal, hogy több ezer új iskola, intézmény és közösségi hozzáférési pont számára biztosít nagy sávszélességű Internet csatlakozást - már 2004-ben érzékelhetően hozzájárulhat Magyarország digitális felzárkóztatásához. A Nemzeti Fejlesztési terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának pályázatai -melynek előkészítésében, véleményezésében az IVSZ is részt vett- már idén több, mint 8 milliárdos forrást csatornázhatnak a szektorba.

Az IVSZ jelentős hangsúlyt helyez a magyarországi IT szektor hatékony képviseletére az Európai Unióban, idén harmadik éve tagja, éppen igazgatósági tagja is az EICTA szervezetnek. "Az IVSZ a jövőben folytatja az előző évben megkezdett törekvését, amelynek lényege a magyar gazdaság versenyképességének elősegítése az Európai Unióban, valamint hazánk előkelő helyének biztosítása a globális munkaaerő piacon. E célok elérésében elengedhetetlen a politika, a gazdaság, az ipar, az állam, és a civil társadalom együttműködése. Az információs gazdaság fejlesztése egész százalékos GDP-növekedéssel járulhat hozzá Magyarország makrogazdasági mutatóinak javulásához." - tette hozzá dr. Kóka János, az IVSZ elnöke.