2005. február 20. 16:22, Vasárnap
Galaxisunk egyes bolygói meglepő kincset rejthetnek felszínük alatt, jelentették be hétfőn a
Princeton Egyetem csillagászai. A szóban forgó különleges égitesteken akár több kilométer vastagságú, felszín alatti gyémántréteg is lehet.
Naprendszerünkben nem létezik ilyen gyémántbolygó, azonban a galaxis más csillagai körül keringő bolygók közül több is rendelkezhet a gyémánt réteg kialakításához elegendő szénmennyiséggel, nyilatkozott
Marc Kuchner csillagász. Ezek a bolygók eltérő módon alakultak ki a főként szilícium-oxigén összetevőkből álló Földtől, Marstól és Vénusztól, azaz az úgynevezett szilikátbolygóktól. A szénbolygók kialakulása inkább egyes meteoritokéhoz hasonlítható. A Föld az elméletek szerint egy, a Nap körül keringő gázkorongból sűrűsödött össze.
![](https://media.sg.hu/kep/2005_02/0220dia2.jpg)
A gyémántok szénből, extrém nyomás alatt alakulnak ki
Egy olyan gázból, amelyben sok a szén vagy túl kevés az oxigén, a szilikátok helyett szénösszetevők, karbidok és grafit alakulhat ki, magyarázta Kuchner a
coloradói Aspenben tartott csillagász konferencián. Az összesűrűsödött grafit a szénbolygókban uralkodó nagy nyomás hatására jó eséllyel válik gyémánttá, amiből akár több kilométeres vastagságú réteg is kialakulhat. A szénbolygók főként karbidokból állhatnak, azonban emellett lehet vasmaguk, sőt légkörük is.
A
PSR 1257+12 jelű pulzár körül keringő bolygók jó eséllyel lehetnek szénbolygók, mivel feltehetően egy korosodásával egyre több szenet termelő csillag szétrobbanásából jöttek létre, vélekedett Kuchner. Jó eséllyel fordulhatnak elő szénbolygók a galaxis közepéhez közel eső bolygók között is, mivel ott a csillagokban jóval több szén található, mint a Napban.
Valójában az idő múlásával a galaxis egészében véve lesz szénben gazdagabb, ami növeli az esélyt, hogy a jövőben minden bolygó szénbolygó legyen.