S közben a munkások micsoda nyomorban dolgoznak, hozzák felszínre a cuccot. Meg végbelig történõ átvilágítás, nehogy lopni merészeljenek egy kis darabot. Undorító, ezért se fogok ékszerekben pompázni, bár azért kétségkivül szépek a drágakövek.
Te jóég! Csak ezt ne!!!!!!! Még a végén kiderül, a gyémánt is simán egy anyag, meg szegény, mit szegény, gazdag kereskedõi kisebb árfolyamon garázdálkodhatnak. Remélem ezzel egyszer megszûnik a kisgyerekek bányába küldése, meg a fél km-es nyílt szini lukak...
Abból évrõl évre többet bányásznak, egyre több van a felszínen.. egyre esik az ára..
De ha egy bolygó addig fõként Si bolygó, akkor honnan szerzi be a C-t, mert tudomásom szerint a csillagok csak utolsó pár 1000 évükben termelnek C-t????? És ez nem elég arra, hogy bolygói szén-bolygókká alakuljanak!!!!!!!!!!
(Szerintem)
A jövõben majd lehet
mekkora ez a kép
1. A Földön hasonló mennyiségû gyémánt van, mint grafit!
2. A képen lévõ "gyémánt" közepén fekete pont van!
Jó lenne ha a tudomány fontosabb dolgokkal foglalkozna.
"Ennyi erõvel lehetne a gipsz is qrvára értékes ha mondjuk felvásárolnám a 99,9%-át a maradékból meg giccset gyártatnék..." Ja, pot ezt csinálják a drágakövekkel és a nemesfémekkel. Szerinted miért korlátozott a nemesfémek adásvétele? Mert ha szabadon lehetne adni-venni, xart se érne. Aztán sokan szívnák a fogukat az aranytartalékok elértéktelenedése miatt...
Bár nem is tudom. Egy 100 rugós mobil, amit 2 év múlva egy 10-esért lehet csak elpasszolni, még az arany nyakéknél is értelmetlenebb dolog...
hát, akkor marad az arany :)
nem is mondta, hogy a mérete számít. Összekevered egy testrésszel :)
A legnagyobb gyémánt a Cullinan volt a maga 3106 karátjával, amibõl 1908-ban az amszterdami Assher cég 9 nagy és 96 kisebb ékkövet csiszolt 1063,65 karát össztömegben. A csiszolási veszteség tehát 65,75 százalék volt.
Amúgy az ipari gyémántnak éppen nem a mérete számít :))
"Jó eséllyel fordulhatnak elõ szénbolygók a galaxis közepéhez közel esõ bolygók között is, mivel ott a csillagokban jóval több szén található, mint a Napban. "
okééé, ruccanjunk el oda térhajlítással, kalapáljunk kicsikét valamelyik széndarabon és hozzunk haza nyaralás helyett pár tízezer tonnát :)
kicsit úgy beszél a pali mintha valaha is el tudnánk jutni oda
Az értékeléshez lásd még a 4C-t :) Amúgy a kibányászott gyémánt is sokat ér, persze leginkább a szín és tisztaság számít.
Ipari gyémántot nem tudsz akkora méretben elõállítani, mint amilyent a természetben találhatsz/bányászhatsz.
A kibányászott gyémánt marhára nem ér sokat... a gyûrûk azért olyan drágák mert nehéz megmunkálni, de szép és tartós a végeredmény. Az ipari gyémántok nem olyan drágák, pedig az is gyémánt.
ha nem lehetne mesterségesen elõállítani gipszet akkor meglepõdnél mennyire igazad van ... mesterséges gyémánt van de maximum port tudnak elõállítani, ékszernek használható méretû kristályt nem ... ettõl fügetlenül a gyémántbiznisz tényleg egy piszok dolog.
Gyémántnak csak azért nagy értéke, mert a gyémántbánya tulajdonosok még épp idõben felvásároltak a gyémánt lelõhelyek földjeit. És ezeken nem engedélyzik a bányászatot. A kínálatot mesterségesen visszafogják, ettõl - és a marketing miatt - magas az értéke a gyémántnak, holott a még a Földön is igen gyakori az elõfordulása.
Elsõ gondolatom az volt nekem is, hogy ha minden bokor mögött gyémántkészletet találnánk, akkor rohadtuil nem lenne értékes.
Geológusok szerint Földünk kérgében - ha nem is kilométeres vastagságban - gyakoribb az elõfordulása, mint azt várnánk. Ha egy nap megkezdõdnek a mélykéreg-bányászatok, szinte "értéktelenné" válik majd mint drágakõ, és feletébb bosszantóak lesznek a mélyfúrók számára az õket hamar tönkretévõ, hatalmas gyémánttömbök.
Informatika és tudomány
, bár egy bizonyos alsó határértéket azért jó, ha elér.
