75 év után is rejtélyes a Plútó

1930. február 18-án fedezték fel a Plútót. 75 év telt el, mégis a mai napig rejtély övezi, sőt feltehetően még legalább 10 évet kell várnunk, hogy titkainak egy része megfejtésre kerüljön.

Az égitestet, melyet egy fiatal amatőr csillagász, Clyde Tombaugh észlelt a Lowell Obszervatóriumban, gyorsan kikiáltották a Naprendszer kilencedik bolygójának. A címet még ma is őrzi, igaz egy kissé inog a titulusa. Többen csupán egy méretes aszteroidának tartják, Neil deGrasse Tyson, a New Yorkban található Hayden Planetárium igazgatója öt évvel ezelőtt bolygókiállításából tüntetőleg eltávolította a Plútót.

A Plútó felfedezése az elméleti kilencedik bolygó utáni kutatási láznak köszönhető. A 26 éves Tombaugh számára adott volt a feladat, és ha nem lett volna annyira figyelmes, akkor valószínűleg észre sem vette volna azt a pontot, ami az észak-arizoniai éjszakai égboltról készült felvételsorozat alig észrevehető, de ismétlődő motívuma volt. A kitűzött cél tudatában Tombaugh egészen biztos volt abban, hogy a rejtélyes X bolygót látja a képeken, amit később Plútóra kereszteltek.


Clyde Tombaugh, a Plutó felfedezője fiatalkorában...
A nevet, melyet a túlvilág római istene után kapott, sokan javasolták, azonban az érdem egy 11 éves angol iskolás lány nevéhez fűződik. Jó pár nevet elutasítottak, többek közt Minervát, a tudás istennőjét mivel az már foglalt volt, valamint a Constance-t, amit Constance Lowell, az X bolygó lehetőségét elsőként felvázoló Percival Lowell özvegye javasolt. "Ezt a felvetést szép csendben elvetették" - tette hozzá Kevin Schindler, a Lowell nyilvános programjainak igazgatója.


...és 1996-ban, egy évvel halála előtt
Iskolások generációi nőttek fel úgy, hogy a Naprendszer térképét a Plútóval együtt tanulták meg, azonban nem sokkal Tombaugh 1997-es halála után, több csillagász javasolta a Nemzetközi Csillagász Szövetségnek a legkisebb bolygó lefokozását. Felfedezése időpontjában a Plútó volt az egyetlen ismert objektum a Neptunuszon túl, majd holdja, a Charon felfedezése tovább erősítette a Plútót bolygói mivoltában. Azóta azonban a csillagászok közel 1000 kisebb jeges objektumot találtak a Neptunuszon túl, melyek a Nap körül keringenek. Bob Millis, a Lowell Obszervatórium igazgatója szerint körülbelül 100 000 lehet ezekből a testekből az úgynevezett Kuiper-övben. A Plútó elnyújtott pályájával és furcsa pályasíkjával inkább a Kuiper-öv objektumokra emlékeztet, mintsem a többi bolygóra, kardoskodnak a csillagászok, hozzátéve, hogy a Plútó méretét tekintve nagyon kicsi, kisebb, mint a Föld holdja.

Vannak azonban olyanok is, akik szerint a Plútó mindezek ellenére is egyedülálló az ismert objektumok között. "Ha nem bolygónak nevezzük, akkor minek?" - tette fel a kérdést Schindler. A Plútó kifejezetten gömb alakú, akárcsak a többi bolygó. Az aszteroidák és üstökösök ennél általában jóval torzabbak, idomtalanabbak, ezen felül az égitest rendelkezik légkörrel és nem utolsó sorban évszakokkal is. A vitát tovább bonyolítja, hogy a "bolygó" megnevezés nem rendelkezik hivatalos definícióval.


A Plutó pályája egyáltalán nem illeszkedik az Uránusz és a Neptunusz utáni sorba, és státusza mérete miatt is problémás - napjainkban biztosan nem kapna bolygó rangot
Ha felállítanának egy szabványt a méretbeli korlátok vagy a pálya sémák alapján, akkor elképzelhető, hogy olyan objektumok kaphatnának bolygó titulust, melyekre korábban nem is gondoltunk, miközben a Plútó kikerülne a pikszisből. "Ez a vita időnként fellángol, majd újra elcsendesedik. Nem tudom mi lesz a végkimenetele" - mondta Millis. "Számomra sokkal érdekesebb hogy hogyan néz ki valójában a Plútó, mint az hogy mi is a Plútó."

A csillagászok remélik, a New Horizons küldetéssel választ kaphatnak erre a kérdésre, azonban a tervezet szerint jövőre startoló szondának közel egy évtizedre lesz szüksége, hogy elérje a jeges égitestet.