A játékok és a 64 bites jövő

Más termékekkel összehasonlítva messze leginkább a személyi számítógépek ostromolják a technológiai lehetőségek határait. Amíg a konzolok a játékmenet kiválóságával jeleskednek, addig a PC-k a grafikát és a hangot, egyszóval a játékélményt állítják előtérbe.

Mivel a játékoknál semmilyen otthoni alkalmazás nem igényel nagyobb gépigényt, a 64 bitre váltás előnyeit is itt fogják előszőr felhasználni. De mik is ezek az előnyők? Egyrészt több memóriát és programozható regisztert lehet használni, másrészt egy 64 bites processzor órajelenként kétszer annyi adatot tud feldolgozni mint 32 bites elődje. Tehát leegyszerűsítve, amig az órajelövelés a másodpercenként feldolgozható utasítások számát jelenti, addig a bitek növelése az adatok mennyiségét növeli meg.

A 64 bites processzorok meglehetősen hosszú múltra tekintenek vissza. Az elsőt a Digital Equipment mutatta be 1992-ben, az Alpha chipkészletet, melyet nem sokkal ezután a HP, IBM és Sun hasonló termékei követtek. A szuperszámítógépek és a munkaállomások már tradicionálisan csak ilyen chipekre épülnek, és a Unix/Linux világában (és a játékkonzoloknál, pl. Nintendo 64!) teljesen természetesnek számítanak.


A 64 bitre váltás folyamata évekig el fog húzódni
A fejlődés értékeléséhez érdemes visszatekinteni a 16->32 bitre váltásra, mely az Intel 32 bites 80386-os processzorának megjelenésével 1985 táján történt. Akkoriban minden személyi számítógépen megmaradtak a 16 bites alkalmazások, és csak egy évtizeddel később(!), a Windows '95 kiadásával gyorsult fel az a folyamat, ami 2000 táján, a Microsoft első teljesen 32 bites operációs rendszerének megjelenésével vált teljessé. Persze a '80-as '90-es években a szoftverpiac jóval kisebb volt, lassabb termékciklusokkal, és a Windows sem volt ennyire elterjedt. Mivel napjainkban már a 64 bites verziók megalkotása marketingelőnyt és a frissités okozta zsíros bevételt jelent, bizton számíthatunk rá hogy a mostani váltás jóval hamarabb le fog zajlani.

Az első asztali gépekbe szánt 64 bites termék a 2003 szeptemberében megjelent Athlon 64 volt, mely úttörő voltából és a 64 bites alkalmazások hiányából adódóan - kompromisszumra törekedve - kezeli a 32 és 16 bites szoftvereket is. Az Apple az AMD-vel megegyező célból adta ki ugyanebben az évben G5-ös gépét, melyben egy 64 bites IBM PowerPC 970 processzor van. Az Intel vetélytársai mögött messze le van maradva, amit a csak 64 bites kódot futattni tudó Itanium tervnek "köszönhet". Az éveken át hangozgatott "az átlagembernek nincs szüksége 64 bitre" szlogent csak 2004 elején változtatták meg. Miután nagy nehezen beadták a derekukat, hogy piacvezetőként ne könyveljenek el nagy presztízsveszteséget megkettőzött erőfeszítéssel láttak munkához, és több mint egy év késéssel kiadták saját, toldozott változatukat.


A 64 bites Windows XP megjelenése jövő hónapban várható
Bárhogy is alakuljon a küzdelem, egy 64 bites processzor támogatni tudó operációs rendszer nélkül csak sánta paripa. Annak ellenére, hogy a Microsoft már 2003 szeptemberében bemutatta a 64-bites Windows XP béta verzióját, az még napjainkban se kapható. Ugyan a nemrég befejeződőtt Intel Fejlesztői Fórumon bejelentett áprilisi időpont közelinek tűnhet, de a tömeges átállás 64 bitre csak a 2006-os Windows XP utód, a Longhorn megjelenése után várható, azaz addig a szoftvergyártóknak sem éri meg kapkodniuk magukat. Ráadásul mivel a váltás nem okoz nagyságrendi, az átlagemberek számára is érezhető teljesítménynövekedést, évek telhetnek el a fejlettebb architektúrában rejlő előnyök kiaknázásának megtérüléséig, a befektetett összegek visszatermeléséig. A sebességnövekedést a hardver is visszafogja, hisz hiába gyorsabb az "agy", ha a be és kimenő adatmennyiség, az információkat szállító busz kapacitása változatlan.

Szerencsére nem csak - az amúgy hatalmas vásárlóerőt jelentő - játékpiacon jelent előnyt a 64 bit, hanem a multimédia világában dolgozóknaknak, grafikusoknak, kép és videószerkesztőknek is. Továbbá a lehetőség igérete, hogy otthonunkban olyan dolgokat alkothatunk, amik korábban csak specializált felszerelés előtt ülő szakembereknek volt lehetséges, korábban zárt piacokat is megnyithat. A játékokban mindez a valóságban is meglévő helyszínek lemodellezését jelentheti, moziminőségű hangzással párosítva. Még több mozgó 3D objektumot, realisztikusabb fizikai környezetet, egyszóval több lehetőséget a fejlesztők számára.