2005. április 14. 01:27, Csütörtök
A korai Földnek úgynevezett Hindenburg-atmoszférája volt, azaz a feltételezettnél jóval több hidrogén jellemezte, ami minden eddiginél valószínűbbé teszi, hogy az élet magvai magáról a Földről eredeztethetők, jelentették be az ősi légkört kutató szakértők.
A hidrogén a légkörből történő kiáramlási sebességének egy egészen új modellje az eddigiekhez képest század részére lassította a gáz világűrbe szökésének sebességét. A nagyobb hidrogén mennyiség lehetővé teszi, hogy sokkal gazdagabb életelőtti kémiai levessel rendelkezzen a korai Föld, mint az korábban feltételezték. Ez annyit jelent, hogy a biológusoknak nem kell olyan távoli helyeken keresgélniük az élet eredetét, mint például a világűr. "Ez sokkal életképesebbé teszi az élet földi eredetéről szóló elméletet" - mondta James Kasting, a
Pennsylvania Állami Egyetem földtudományokkal foglalkozó professzora.
![](https://media.sg.hu/kep/2005_04/0413early2.gif)
A korai Föld tengerének vizét elpárologtatva szimulálták a felhőképződést. Ebben a primitív atmoszférában villámlás hatására aminosavak és a DNS alapkövei, a nukleinsavak jöttek létre
A fent említett elméletet először 1953-ban terjesztette elő Stanley Miller, miután sikerült a villámlás utánzását célozva szikrákat végigküldeni egy vízzel, hidrogénnel, metánnal és ammóniával teli kamrán. A kísérlet eredményeként Millernek sikerült létrehoznia az élet és a DNS építőelemeit, aminosavakat és nukleinsavakat.
Miller ősleves-elmélete azonban a hetvenes években kiesett a tudósok kegyeiből, amikor rájöttek, hogy a vulkán kitörésekből származó hidrogén túl gyorsan távozik a légkörből, ahhoz hogy jelentősebb felhalmozódást érjen el. Ez volt az a fordulópont, amitől kezdve a kutatók a geotermális hasadékok és a világűr felé kezdtek tekintgetni a Föld első aminosavainak megtalálása érdekében. Ugyanakkor sok tudós megpróbált valami ésszerű magyarázattal előállni, amivel azt bizonyíthatták volna, hogy a korai légkör több hidrogént tárolt el, mint azt társaik feltételezik.
"Carl Sagan utolsó munkája is ezt próbálta megerősíteni" - mondta Owen Toon, a
Colorado Egyetem Légköri és Űrfizikai Laboratóriumának munkatársa, aki részt vett Sagan munkájában. Most pedig Feng Tiannal és Alexander Pavlovval közösen úgy tűnik, megtalálták azt, amit Sagannak nem sikerült.
![](https://media.sg.hu/kep/2005_04/0413early1.jpg)
Korábban azt feltételezték, hogy meteoritok termékenyítették meg az őslevest
A gond az, magyarázta Toon, hogy a tudósok három évtizeden át azt feltételezték, hogy a Föld korai atmoszférájának felső légrétege ugyanolyan meleg volt, mint ma, ez a tényező ugyanis nagyban hozzájárul a hidrogén elillanásához. Azonban három- vagy négymilliárd évvel ezelőtt a Nap még fiatalabb volt, ebből következően 30 százalékkal halványabban ragyogott, a Föld légköre pedig inkább a Marséhoz és a Vénuszéhoz hasonlított, azaz szén-dioxidban gazdag volt.
Ha figyelembe vesszük a hidrogén lassabb kiáramlását, ami a Föld két testvérbolygóját jellemezte, valamint a hűvösebb Napot, akkor a csapat modellje sokkal valószínűbbé teszi a hidrogén enyhébb fokú kiáramlását és olyan mérvű felhalmozódását, amivel megközelítőleg 40 százalékát tette ki a korai légkörnek. "Ez valóban egy elég bonyolult matematikai probléma" - mondta Toon a légkör újraértékeléséről. Azonban a számok most azt tükrözik, hogy igen jó esély van arra, hogy a földi élet teljes egészében véve hazai termék legyen, ami megint csak a földönkívüli élet rovására mehet.