Tangó és tulipán - vérbő komédia olasz módra

A populáris filmekkel Dunát és egyéb folyókat lehet rekeszteni, de az igazi mozibajáró néhanapján más filmes csemegékbe is belekóstol.

Bizony, olykor az embernek lehet, hogy kedve támad sajátmaga vagy barátai unszolására, hogy egy-két órára kilépjen a multiplexes filmek taposómalmából és magához vegyen valami mást is. Mondjuk egy igazi európai filmes csemegét, aminek nem feltétlenül kell lilaárnyalatú, zizzent művészfilmnek lennie. A Sin City és a Szerelem sokadik látásra mellett szerényen húzódik meg a heti harmadik premier a Tangó és tulipán.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az olasz vígjáték a klasszikus "jobb későn, mint soha" elv alapján, 5 év késéssel, de mégiscsak bekerült néhány hazai, art címkével ellátott moziba, ami eléggé nézőriasztó hatású a mai átlag mozibajáró ízlését tekintve. Sajnos az európai kommersz filmeknek - kevés kivétellel - az előbb említett címke lesz a sorsa, ami esetükben inkább az igényességre, nem pedig a popularitás hiányára utal.

Az utóbbi években moziba kerülő olasz filmekbe nem igazán kellett csalódnunk. Gondolhatunk itt a némi hazai vonatkozású Malenára, vagy az ugyancsak Giuseppe Tornatore által rendezett Puszta formalitásra, de a kommersz filmek kedvelői fejébe először biztosan Roberto Benigni Oscar-díjas alakítása, Az élet szép c. holokauszt-vígjáték ugrik. A Tangó és tulipán is a nemcsalódós kategóriába tartozik és hiszem, hogy senki nem bánja meg, ha úgy dönt, hogy a nagy nyári amerikai filmdömping előtt egy európai film nézésére adja a fejét.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Rövid kritikánk tárgyának története pofonegyszerű. Egy középkorú, elhanyagolt feleség egy busztúrán lemarad családjától és igazi lázadó módjára elkezd stoppolni. Velencében köt ki, ahol hirtelen megismeri, hogy milyen is a kötöttségektől mentes, szabad élet. Ilyen történetet nagy valószínűséggel jó ideig nem fognak elmesélni Hollywoodban, hisz mikor lehetne ott egy középkorú háziasszony egy film főszereplője?

A Tangó és tulipán annyira európai, hogy szinte süt a vászonról, akár témáját, akár a színészeket, akár a rendezést nézzük - a tájról (Velence és csatornái) nem is beszélve. A karaktereket, akivel Rosalba összefut az úton, ugyancsak az előbbi érzést erősítik meg bennünk. Közülük is érdemes megemlíteni Bruno Ganzot, akit sokan a Bukás című filmből mint Hitlert ismernek - nos, ebben a filmben teljesen más oldaláról láthatjuk a népszerű színészt.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Tangó és tulipán igazi hangulatos olasz komédiához méltóan nem fogja vissza magát, egy cseppet játszik az érzelmekkel is. Elmesél egy történetet, amit lehet, hogy kissé meseszerűnek talál a néző, de egy biztos: ha másfél órás kikapcsolódás a célja, nagyon jól fog szórakozni rajta. Az meg a film minőségéről gondolom elég sok mindent elárul, hogy a bemutató évében a Tangó és tulipánt kilenc David di Donatello-díjra jelölték (az olasz nemzeti filmes díj) és mind a kilencet be is söpörte.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése (Mérete 32 MB, formátuma .wmv)

Tangó és tulipán (Bread and Tulips / Pane e tulipani) olasz-svájci romantikus vígjáték, 112 perc, 2000 Rendező: Silvio Soldini Forgatókönyvíró: Doriana Leondeff, Silvio Soldini Operatőr: Luca Bigazzi Zene: Giovanni Venosta Producer: Daniele Maggioni, Tiziana Soudani Vágó: Carlotta Cristiani Szereplők: Licia Maglietta (Rosalba Barletta) Bruno Ganz (Fernando Girasoli) Antonio Catania (Mimmo Barletta) Giuseppe Battiston (Costantino) Marina Massironi (Grazia) Felice Andreasi (Fermo) Vitalba Andrea (Ketty)