Tökéletes visszatérést produkált a Discovery

Az STS-114 jelű űrsikló küldetés talán legnagyobb izgalommal várt pillanata érkezett el ma, a visszatérés, ami egészen egyszerűen tökéletesre sikeredett.

Az eredetileg tegnap hajnalra kitűzött időpontot keresztbe húzta a kedvezőtlen időjárás, ami valójában egy fikarcnyit sem javult mára virradóan a floridai Kennedy Űrrepülő Központ felett, ahová a 30. repülését teljesítő Discovery-nek magyar idő szerint 10 óra 07 perckor földet kellett volna érnie. A NASA azonban nem rendelt el újabb 24 órás halasztást, ehelyett LeRoy Cain, a visszatérés repülésigazgatója átirányította az űrjárművet a kaliforniai Edwards Légitámaszpontra, ahol tiszta égbolt várta a hazatérő legénységet.


Az űrsikló berepülő pályája az Edwards légitámaszpontra
A mai volt az Edwards 50. űrsikló leszállása, ahol legutóbb 2002 júniusában fogadták az STS-111-et. A mostani a megszokottól eltérően nem nappali leszállás volt, helyi idő szerint hajnali 5 óra 11 perckor ért földet az űrsikló, amire a program egészét nézve mindössze hatszor volt példa.

Cain magyar idő szerint reggel 6 óra 11 perckor adta ki az utasítást a Discovery rakterének lezárására, miközben Eileen Collins parancsnokot folyamatosan tájékoztatták a floridai időjárási helyzetről. Negyedóra multán az űrsikló fedélzeti számítógépe az űrben tartózkodáshoz használt OPS-2 szoftver helyett átkapcsolt a visszatérést és a leszállást vezérlő OPS-3-ra. Az előkészületek közepette 7 óra 57 perckor megérkezett a hivatalos időjárási előrejelzés a Kennedy Űrközpont térségére, ami nem sok biztatóval kecsegtetett, miközben Kent Rominger, a NASA főasztronautája repülőgépről vette szemügyre a Floridát borító felhőket.

9 óra 39 perckor Cain elrendelte az űrsikló legénysége számára a "folyadék beviteli" protokollt. A nagy mennyiségű folyadék szervezetbe való bejuttatása segít a Föld gravitációjához való alkalmazkodásban. Eközben az űrsikló újabb kört tett meg pályáján, egy utolsó esélyt adva a floridai leszállásnak. 10 óra után 3 perccel közölte a NASA a döntését, a Discovery-nek az Edwardson kell leszállnia.


Az Edwardson eközben előkészítették a 22-es leszállópályát, majd 12 óra 43 perckor a helyi irányító központ megadta az engedélyt Collins parancsnoknak a földkörüli pálya elhagyására, amire 13 óra 06 perckor került sor. Az űrsikló megkezdte visszatérését a Földre. 12 óra 52 perckor vette fel a Discovery a pályaelhagyási pózt, fejjel lefelé repült, miközben hajtóműveit a Föld felé fordította. Nyolc perc múlva 350 kilométeres magasságban az Indiai-óceán felett begyújtotta a hajtóműveket. A két perc 42 másodperces ellentétes égés elég volt ahhoz, hogy óránkénti 298 kilométeres sebességre lassítva az űrsiklót, az elhagyja a pályáját és megkezdje belemerülését a légkörbe.

13 óra 15 perckor az űrsikló megkezdte beállását a visszatérési pozícióba, orral a Föld felé, amit 40 fokos szögben megemeltek, így a gép hasán elhelyezett fekete hővédőcsempék szenvedik el a belépéskor kialakuló hatalmas hőmennyiséget, erre 13 óra 40 perckor került sor. Innentől az ereszkedés és az Edwards Légitámaszpont megközelítése teljes rendben zajlott, a legénység 14 órakor érte el a kaliforniai partokat, ekkor 6 Mach sebességgel haladt a leszállópálya felé, ami a belépés után még 17 Mach volt.

14 óra 3 perckor már az Edwards egyik infravörös nyomkövető kamerája is észlelte a 248 kilométeres távolságban és 33 kilométeres magasságban közeledő űrjárműt. 14 óra 7 perckor Jim Kelly, az űrsikló pilótája átkapcsolt kézi irányításra, két perccel később Collins parancsnok jelezte, hogy látja a kifutópályát, 14 óra 11 perckor pedig a Discovery sima leszállást produkálva megérkezett a 22-es kifutópályára.




Az űrsikló hazatért.