2006 a digitális tévé éve lehet

Megkezdik a digitalizálást a nagy kábelszolgáltatók, s beindul a telefondróton továbbított digitális tévé, az IP TV is. A földi digitális műsorszórás fejlődését a megfelelő törvényi háttér hiánya gátolja.

Hollandiában - ahol csaknem minden háztartásban van kábeltévé - az emberek nem akartak áttérni a digitális vételre, hiába kínálta fel ezt kétmillió előfizetőjének a UPC, annak minden előnyével és kiegészítő szolgáltatásával együtt. Erre a cég úgy döntött, hogy mindenkinek ingyen megteremti a digitális vétel lehetőségét, majd az analóg terjesztést beszünteti. A "kényszerintézkedést" az motiválta, hogy várhatóan az a szolgáltató tudja megszerezni, illetve megtartani az előfizetőket, amelyik először juttatja be a háztartásukba az úgynevezett set-top-boxot - vagyis azt a "dobozt", amelyik az analóg tévékészüléket alkalmassá teszi a digitális vételre -, s emellett még telefont és internetet is kínál nekik. A szakmabeliek ugyanis biztosak abban, hogy a digitális televíziózás az igen közeli jövőben elindul hódító útjára, még akkor is, ha a nézők, mivel még nem volt módjuk tapasztalni az előnyeit, pillanatnyilag nem mutatnak különösebb érdeklődést iránta.

Mint Nagy Péter, az Infrapont Gazdasági Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója elmondta, a távközlési cégeket az készteti a televíziós piacra való belépésre, hogy a kábelszolgáltatók már korábban beléptek az ő piacukra, s műsor mellett telefont és internetet is adnak a kábelükön. A technológia immár elért odáig, hogy a távközlési cégek revansot vehetnek: a műsorterjesztéshez elegendően széles sávot biztosító modemek ára mostanra csökkent le annyira, hogy életképes üzleti modellt lehessen kialakítani a rézdróton továbbított televízióra.

Ha nem is az idei, de a jövő év már nálunk is az IP TV éve lehet, hiszen a Magyar Telekom csoporthoz tartozó T-Online ekkorra tervezi e szolgáltatás megkezdését. "A következő egyéves távlatban a tervek között szerepel egy tévé szolgáltatás elindítása, amely olyan interaktív kiegészítő elemeket tartalmaz, mint az elektronikus programújság és a video-on-demand, azaz online videotéka" - közölte Koltai Péter, a T-Online üzletfejlesztési vezetője.


Aligha véletlen, hogy a kábelesek is mostanában rukkolnak elő a digitalizálással (DVB-C). A legfürgébb a T-Kábel, amely már az idén kezd. A teljes átállás időpontját még nem véglegesítették, de a Figyelőnek adott válaszukban azt azért leszögezték, hogy hamarabb átállnak, mint a földfelszíni sugárzás (ennek kormányhatározatban rögzített végső határideje 2012 vége). A UPC a jövő év első felében kíván elindulni, valószínűleg Budapesten, de a pontos időpontról még nincs döntés. "Az összes hálózatot szeretnénk 2010 előtt digitalizálni" - közölte Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A Fibernet is készül: "Jövőre tervezzük bevezetni, elsősorban prémiumszolgáltatások elosztására" - válaszolta a Figyelő kérdésére Ábrahám Gergely, a cég pr menedzsere, azt azonban már nem árulta el, mit is értenek prémiumszolgáltatás alatt.

A kábeltévé helyettesítésére használt Antenna-Mikro már most megkezdi a digitalizálást, egyelőre a meglévő előfizetőinek ad set-top-boxot, január elsejétől azonban már újaknak is. Nevet is vált, Antenna Digital lesz belőle. "Közel száz csatornát kínálunk majd a mostani 23 helyett" - tájékoztat Tóth András, az Antenna Hungária (AH) Rt. szóvivője. Az új szolgáltatás része lesz az elektronikus műsorkalauz és szuper-teletext, a későbbiekben pedig további interaktív szolgáltatások bevezetésére készülnek.

Műholdas digitális platform már létezik Magyarországon, a 150 csatornát kínáló UPC Direct, ez azonban viszonylag magas ára miatt kiegészítő szerepet játszik, s ez a jövőben sem változik. "Ez drágább technológia, ezért változatlanul azokra a területekre szánjuk, ahol nincs kábel" - mondja Szűcs László.

"A törvényi szabályozás hiánya miatt jelenleg nem lehet üzleti modellt meghatározni a földi digitális sugárzásra (DVB-T)" - mondja az AH Rt. szóvivője. A kísérleti adás most csak a három közszolgálati csatornát tartalmazza, pedig a már kiépített technológia tizet tenne lehetővé (legalábbis a főváros körzetében). Az országos kereskedelmi adók azonban nem érdekeltek benne, hiszen analóg módon úgyis eljutnak a nézőkhöz, a digitális sugárzás pedig pluszköltséget okozna nekik, ugyanis kezdetben párhuzamosan menne az analóggal. Kényszer pedig nincs, mert koncessziójuk nyári meghosszabbításakor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) nem kötötte ki, hogy a társaságok digitálisan is sugározzák műsorukat.

Nyilvánvaló, hogy az AH Rt.-nek nem érdemes beruháznia, ha a szolgáltatást nem tudja tartalommal megtölteni. Az állam csak a közszolgálati adók digitális sugárzásának költségét állja, ez az analóggal párhuzamos sugárzás idején pluszkiadás, a tisztán digitális sugárzás azonban olcsóbb az analógnál. "A földi frekvenciákkal nem lehet szabadon gazdálkodni. Amíg egy kábeles vagy műholdas szolgáltatás elindítása "csak" elhatározás és pénz kérdése, addig egy DVB-T szolgáltatás elindításához számtalan engedélyre van szükség" - hangsúlyozza Tóth András.