Slashdot után Digg - új műfaj terjedőben?

Az interneten barangolók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a digg.com, amely nemcsak az egyes cikkek beküldését, de az oldal szerkesztését, annak kialakítását is az olvasókra bízza.

A Slashdot után a Digg is egyre nagyobb figyelmet kap az internetes médiában és a felhasználók körében egyaránt. A két oldal között a Tech-Recipies állított össze egy érdekes összehasonlító tanulmányt, amelyből kiderül, hogy bár sokban egyeznek, mégis akadnak fontos különbségek. Többen úgy látják, hogy a Slashdot mára állócsillaggá vált, míg a Digg egyre erősödik, és megvan a valós esélye a minden eddiginél nagyobb mértékű növekedésre.

Miről is van itt szó? A Slashdot koncepciója azon az elven alapul, hogy bárki - szakértők, felhasználók, vagy éppen csak arra járó szörfözők - beküldhetnek cikkeket, leírásokat, akár saját blogjaik bejegyzéseit. A beküldött írások megjelennek az oldalon, és egyfajta központi, jóval nagyobb közönség számára könnyen elérhető blog részévé válnak. Az oldalon érdekes interjúk, fejlesztői bejegyzések is megtalálhatók, amint azt az Internet Explorer 7 és a Microsoft új operációs rendszere esetében már láthattuk. Előnye, hogy saját irományaink is publicitást kaphatnak, illetve hogy az olvasói vélemények is egy helyen gyűlnek össze. Nem kell minden weboldalon regisztrálnunk és jóval nagyobb közönség előtt fejthetjük ki véleményünket. Mindez persze a működtetőknek is megéri, hiszen a megfelelő helyen reklámokkal megspékelve jövedelmezővé tehetik szolgáltatásukat.

A szélesebb olvasói tábor kialakulása természetesen az ellentétek ütközésével járul. A Slashdot egyik fő kritikája, hogy szinte minden bejegyzésből azonnal szóháború, flame kerekedik, és a hozzászólások jelentős része szitkozódásból áll. Néhányan persze nem tekintik ezt véletlennek: szerintük az oldal a látogatottság, a reklámok miatt engedi az indulatok elharapódzását, hiszen ez közvetve növeli a bevételeket. Ez nem biztos, hogy így van, mindenesetre az nem véletlen, hogy az oldal neve mára összefonódott ezzel a jelenséggel.



A Digg ezt a hullámot igyekszik meglovagolni, ám még az eddiginél is liberálisabb módon, mindent az olvasókra bízva. A digg-com-on ugyanis nemcsak az írásokat küldhetjük be, de még a főoldal kinézetéről, a cikkek sorrendjéről is mi dönthetünk, szavazatunk leadásával. Amelyik bejegyzés több szavazatot (digg) kap, az kerül előre a népszerűségi listán és elegendő számú digg esetén a főoldalra. Amennyiben elmaradnak a szavazatok, vagy túl sokan jeleznek problémát a cikkel kapcsolatban, lemarad, majd végül kikerül a listáról. A nagy szabadságot adó rendszer miatt sokan máris a Slashdot utódaként tekintenek a Digg-re, amely eséllyel pályázhat az új műfaj meghonosítására. Népszerűségét jól mutatja, hogy a regisztrált felhasználók létszáma októberben meghaladta a 60 ezer főt, napi 500 ezer látogatójuk van, és a bejegyzések minden kategóriában (összesen 16) gyorsan szaporodnak.

Az oldal természetesen - "elődjéhez" hasonlóan - Wikipédián is megtalálható, ám ennek külön története van. A szabályzat ugyanis kimondja, hogy nem lehet cégeknek, szájtoknak saját szócikkük, ám népszerűségének növekedésével a helyzet nem ilyen egyértelmű. A bejegyzés eltávolításáról és visszaállításáról többször is szavaztak, egyelőre úgy néz ki, hogy marad az oldal. A tanulmány tíz pontban foglalja össze a fontosabb észrevételeket, amelyek között pozitív és negatív benyomás egyaránt megtalálható. Az első helyen áll, hogy az olvasók nem kattintanak a reklámokra, pedig a Digg is igyekszik kihasználni ezt a kézenfekvő lehetőséget. Jól mutatja ezt, hogy a eredeti, reklámok nélküli változat leváltása óta a kétmillió dollárt is meghaladja az oldal üzleti értéke. Rossz hír a saját internetes naplót vezetőknek, hogy a Digg oldaláról érkezők általában nem veszik a fáradtságot, hogy az eredeti bejegyzést is hozzászólásaikkal gazdagítsák. Tagadhatatlan, hogy a Digg jótékony hatással bír a forgalomra, ám ez inkább a hétköznapokra korlátozódik, és írásunk közzététele nem javít a Google és egyéb internetes keresőkben elfoglalt pozíciónkon sem.

A legnagyobb probléma azonban, hogy a Slashdothoz hasonlóan sok írásból itt is miniháború kerekedik és olykor nagyítóval is alig találni értelmes hozzászólásokat. Az úgynevezett "social bookmarking" tehát a legjobb esetben is csak felerészben működik, mivel a felesleges anyázó beírások jócskán csökkentik ennek értékét. Ezt sajnos nem igazán lehet elkerülni, a fórum általában együtt jár az ellentétek kinyilvánításával. Nem kell messzire mennünk, hogy erről megbizonyosodjunk, elég csak megtekinteni néhány Windows/Linux, Firefox/IE hírt az SG-n. Ez azonban még mindig jobb megoldás, mintha nem engednénk az olvasói vélemények kinyilvánítását, hiszen ez a cikkekkel kapcsolatban is elsőrendű visszajelző-rendszer.

A Digg-modell tehát működik, sőt, sokak szerint néhány éven belül minden eddiginél nagyobb szerephez juthat. Mi pedig elkezdhetünk gyúrni, hogy minél előbb kikerüljünk a főoldalra, és eldicsekedhessünk eredményünkkel.