2005. november 23. 18:42, Szerda
Az amerikai Carnegie Mellon és a német Karlsruhei Egyetem kutatóinak a beszéd felismerés és a fordító rendszerek terén végzett munkája egy nap olyan beültetéseket eredményezhet, melyek feleslegessé teszik a fordítógépeket, vagy akár az idegen nyelvek tanulását.
A karlsruhei Alex Waibel professzor vezetésével folyó fejlesztések végeredménye parányi szájba és torokba ültethető implantátum lesz, ami a professzor szerint teljes egészében ledönti a nyelvi korlátokat. Legutóbb a két egyetem
közös intézete az elmúlt két év munkájának eredményeként megszületett új beszédrendszereit mutatta be. Az egyik prototípus a kimondatlan szavakat fordítja le apró, az arc és a nyak bizonyos pontjaira helyezett elektródák segítségével, melyek a szájmozgás keltette izommozgás által létrehozott elektromos áramot mérik, majd hallható szavakká formálják azokat egy másik nyelven.
Persze egy végfelhasználó nem biztos, hogy szívesen sétálna egy tucat elektródával a fején, tehát ahhoz, hogy kereskedelmileg is életképessé váljon, további munkaórákat kell fektetni az alkatrészek lekicsinyítésébe, valamint az érzékelők legjobb elhelyezkedésének és kombinációjának megtalálásába. A szakértők szerint ezeket a problémákat egyáltalán nem nehéz megoldani műszaki szempontból, csupán az érzékelők mennyiségét és elhelyezkedését kell tisztázni.
A Carnegie prototípusa tartalmaz egy szemüveget is, amin megjelenik a lefordított szöveg, illetve létezik egy finomabb megoldás is, egy ultrahangos hangszóró rendszer, ami a lefordított szavakat a hallgató felé továbbítja anélkül, hogy a megzavarná a közelben levő embereket. Utóbbi rendszer felválthatná a nemzetközi konferenciákon alkalmazott fejhallgatókat.
Waibel és munkatársai nem csupán hardver, de szoftver oldalról is igyekeznek áttörni a korlátokat. Az eddigi beszéd-beszéd fordítórendszerek adott témákra voltak limitálva, mint például szobafoglalás, bevásárlás vagy az orvosi ellátás biztosítása. Ez főként annak köszönhető, hogy egy spontán beszélgetéseket kezelő szoftver megalkotása rengeteg munkát igényelne. Azonban két technikai előrelépésnek köszönhetően, Waibeléknek sikerült egy olyan rendszert kialakítaniuk, ami már nem korlátozódik le bizonyos témákra.
Az egyik újdonság egy statisztikai számítógép program, ami képes elemezni a nyelvet és jóval pontosabban meg tudja határozni egy adott több jelentésű szó fordítását a szövegkörnyezet függvényében. A másik előny, hogy nem a semmiből kellett elkészíteniük a fordítórendszert, hanem a statisztikai módszert ráereszthették az ENSZ és az Európai Parlament üléseinek igen bőséges lefordított beszéd és nyelvi adataira. A számítógépes program ebből az adathalmazból építette fel tudását, majd a tanulási folyamat végeztével már képes volt más szavak és mondatok pontos fordítására is.
A jelenlegi rendszer egyidejűleg tud szavakat fordítani angol, spanyol és német nyelvek között, legyen az egy előadás, egy televíziós közvetítés vagy parlamenti felszólalás. A német-amerikai csapat jövőre szeretné kiterjeszteni rendszerének képességeit az üzleti nyelvezetre, valamint a telefonbeszélgetésekre, illetve bővíteni az elérhető nyelvek számát. Végcéljuk pedig az lenne, hogy az idegen nyelveket olyan könnyen beszéljük, mint saját anyanyelvünket.