Tíz éves a SOHO szonda

Ma ünnepli tizedik születésnapját a Nap-szonda, számtalan fontos felfedezéssel és három halálközeli élménnyel a háta mögött.

Az eredeti küldetését immár két évvel túlteljesítő SOlar and Helospheric Observatory páratlan felvételeket készített szülőcsillagunkról és több mint ezer üstököst fedezett fel. A NASA és az ESA együttműködéséből született SOHO, ami egyben egy teljesen új terület, az űridőjárás-előrejelzés alappillére, adataival forradalmasította a csillagászok a Nap belsejéről és atmoszférájáról, valamint a napszél gyorsulásáról alkotott elképzeléseit.


Három különböző hullámhosszon készült felvétel egy képbe gyúrva, színesebbé téve a napkorongot
Az sem kis teljesítmény, hogy a szonda képes volt ilyen sokáig kibírni egy olyan szélsőséges környezetben, mint Napunk közvetlen szomszédsága. 1998-ban elvesztették az irányítását, majd rá három hónappal giroszkópjai mondták fel a szolgálatot, 2003-ban pedig főantennája ragadt be látszólag halálra ítélve a küldetést. Ezzel együtt a SOHO mérnöki és operációs csapatának valahogy mindig sikerült felülemelkedniük a problémákon, továbbra is használható állapotban tartani a szondát.


60 000 Celsius-fokos ionizált hélium lövell ki a Napból. A kilövellés méreteit jól mutatja a Földdel történő összehasonlítás
A SOHO eredményei közt tudhatjuk a Nap legrészletesebb és legpontosabb felszín alatti méréseit, az első felvételeket a csillag vad külső burkáról, a túloldali régiókról és a napfoltok szerkezetéről, valamint azokról a viharos területekről melyek a Földet is időről időre fenyegetik. A szonda fedezte fel azt a mechanizmust, ami több mint elég energiát szabadít fel a Nap atmoszférájának, más néven koronájának a felszín hőmérsékletéhez képest százszorosára történő felfűtéséhez, figyelemmel kíséri a Nap energia-kibocsátását, valamint az ultraibolya sugárzásban beálló változásokat, melynek segítségével megismerhetjük a csillag bolygónk légkörére mért hatásait is.


A haragos Nap. A felvétel az 1 millió Celsius-fokos ionizált vas-kibocsátást mutatja, felfedve a kiterjedt koronát és a mágneses hurkokat
A SOHO adatai vezettek el azoknak a sorozatos ionizált gázkitörésnek, azaz korona-anyagkidobódásnak (CME) a felfedezéséhez, melyek végigsöpörnek a világűrön, részecskéivel tönkretéve a műholdakat és veszélyt jelentve a Föld mágneses mezejének védelmén kívül szolgálatot teljesítő űrhajósokra.


2000. július 14.: a Bastille-napi kitörés a 11 éves napciklus csúcsán, számos műholdat és földi kommunikációs eszközt tett tönkre
A SOHO adatai szabadon elérhetők az interneten, melyek segítségével már több mint ezer üstököst fedeztek fel.


Mint a DNS. Valójában CME-spirál

Egy másik CME, a "villanykörte", melyen a kitörés minden eleme megfigyelhető
Az obszervatóriumot eredetileg kétéves időtartamra tervezték, később azonban tudományos betekintései oly annyira értékesnek bizonyultak a NASA-nak, hogy az űrhivatal folyamatosan hosszabbítgatta a küldetést. A legutóbbi ilyen hosszabbítás végcélja, hogy segítségével megfigyelhessenek egy teljes 11 éves napciklust.