Bőrnyakúak - a háború, ahogyan még sosem láttuk

Az Amerikai szépség és a Sírhant művek Oscar-díjas alkotója, Sam Mendes nevét látva a Bőrnyakúak plakátján, egyben biztosak lehetünk: igényes filmhez adta a nevét.

A műfaj ezúttal háborús film, és természetesen egy (főleg) amerikai háborúval, az Irak ellen folytatott öbölháborúval foglalkozik. A film alapjául egyébként Anthony Swafford (aka. Swoff) baka önéletrajzi ihletésű bestsellere szolgált (Miért van az, hogy minden hazai nyomtatásban vagy filmfeldolgozás alapjául szolgáló könyv bestseller?) - ő is lesz a Bőrnyakúak főszereplője, ő narrálja nekünk a történetet. Az eredeti sztori pedig arról szól, hogy egy ifjú katonajelölt otthon hagyja barátnőjét és elmegy sorozásra, majd katona lesz, majd eljut a háborúba, majd hazatér. (Nem nagy poéngyilkosság, hiszen valakinek meg kellett írnia a könyvet.)



Azt tudtuk, hogy igényes lesz a film (az is lett), viszont ez a jelző nem feltétlenül jelent jó filmet. Az angol rendező ritkán szól, úgy három évenként (amúgy a színpaddal és feleségével Kate Winslettel van elfoglalva), hiszen a 99-es Amerikai szépség és a Bőrnyakúak között mindössze egy képregény-adaptációra futotta Tom Hanksszel, a Kárhozat útjára, mely ugyan elismert film volt, de nem hozta meg az elvárt díjesőt, annál inkább a 100 millió dollár fölötti amerikai bevételt. A Bőrnyakúak is nem titkolt Oscar-jelölési szándékkal és bevételi kaszával készült, s bár jobban nyitott, mint a Kárhozat útja, de bevétele Amerikában úgy 65 millió dollár körül fog zárni, ami azt jelenti, hogy a közönség sem volt túlságosan elragadtatva a filmtől - valószínűleg a szőrös szívű döntnökök is inkább Steven Spielberg Münchenjét fogják előnyben részesíteni az Universal stúdió filmjei közül.

A Bőrnyakúak fura film, hiszen megmutatja nekünk a háború ötezerszer látott poklát - csak épp megint más szemszögből. Persze nem teszem le a nagyesküt, hogy más eddig nem próbálkozott ezen nézőpont prezentálásával - sőt biztos vagyok benne, hogy volt ilyen kísérletezés, ha máshol nem, hát az Aranyjurta-bejárat díjért folyó Ulanbátori Filmfesztivál kísérleti kisjátékfilm szekciójában, egy merész mongol rendező részéről.

Bár megkapjuk a katonás-háborús filmek szokásos kliséit, az ugató, de legbelül mégis aranyszívű kiképző főtörzset (az ugyancsak Oscar-díjas Jamie Foxx személyében), az idétlen szívatásokat, a helyi keményfiút, a szakasz geekjét, aki később kiáll magáért és persze a drámát - de amikor a háborúra kerül a sor, az Irakba kiutazó katonák olyasmivel szembesülnek, amit még legmerészebb álmaikban sem gondoltak. Aki a pontos történetre kíváncsi az biztos, hogy hamar talál a neten egy sok mindent lelövő tartalomismertetést, aki viszont ezt nem akarja, és kíváncsi, hogy vajon mi is várt egy fiatal amerikai katonára az Öbölben, az megkukkanthatja a filmet.



Ja, egyvalami mellett, vagyis egy valaki mellett nem szabad nekünk magyaroknak elmenni. Fenyő Iván (az meg ki?) szerepel a filmben. A Katona József színház volt tagja, ki tudja hogy, de kapott egy igen jelentősnek hitt szerepet a filmben, így az ő szemén keresztül is láthatjuk, hogy milyen is volt a háború. Az persze más kérdés, hogy baromira fogalmunk sincs róla, hogy ki ő (Pinkónak hívják), és a film végén, amikor fényképpel együtt kiírják a nevét, igen előkelő helyen a stáblistán, akkor is csak pislogunk ezerrel, hogy ki a fene volt ez a srác a filmben.

A színész elmondása szerint szöveges jeleneteinek 3/4-e vágóolló martalékául esett - így a négyből csak egyetlen egy részben jut szóhoz, de arra is csak kevesen fognak emlékezni... Azért reméljük, hogy újabb színészünk kezdhet el hollywoodi pályát, hiszen Dobó Kata, miután több mozifilmben is kisebb szerephez jutott (még Steven Seagal felesége is volt és elmondása szerint a Trója női főszerepéért folytatott harcban csak az utolsó fázisban maradt alul Diane Krugerrel), most 3 éve csak pihen, bár idén állítólag az Elemi ösztön 2-ben megmutathatja magát.



A mi Ivánunk mellett még szerepel a filmben Donnie Darko, alias Jake Gyllenhaal is, és mondjuk Peter Sarsgaard is, akit a Sarsgaard-rajongók legutóbb a Titkok kulcsában láttak, plusz még sok kisebb név. Az alakítások korrektek, a főszereplő haj nélkül és kigyúrva nem igazán emlékeztet korábbi énjére, de az ehhez hasonló átváltozások a színészek számára általában nem szoktak különösebb gondot jelenteni, hiszen mégis csak ez a szakmájuk.

A filmmel amellett, hogy sokan menthetetlenül unalmasnak fogják találni, nincs semmi gond, korrekt iparos munka, talán egy fokkal még jobb is az átlagosnál, de egy Sam Mendestől az ember azért többet várna. Azt meg, hogy a háború, mint olyan, baromira értelmetlen, csak pár buta amerikai fejébe kell folyton-folyvást sulykolni. Mi mindannyian tudjuk, hogy az egész harc a résztvevők többségének mindössze szörnyűség, borzalom, csömör, kerepestarcsa. A katonák életének epizódszerű, de árnyalt ábrázolása mellett, azért egy dolgot emeljünk ki. Végre nem látunk orrba-szájba lövedékek által szétlyuggatott amerikai lobogót.

Magyar nyelvû filmelõzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Bőrnyakúak (Jarhead) feliratos amerikai háborús film, 123 perc, 2005 rendező: Sam Mendes író: Anthony Swofford forgatókönyvíró: William Broyles Jr. operatőr: Roger Deakins zene: Thomas Newman szereplők: Jake Gyllenhaal (Anthony 'Swoff' Swofford) Peter Sarsgaard (Troy) Chris Cooper (Kazinski) Jamie Foxx (Sykes) Fenyő Iván (Pinko) Scott MacDonald (D.I. Fitch) Lucas Black (Kruger) Jacob Vargas (Cortez) Evan Jones (Fowler) Kristin Richardson (Stewardess)