2006. február 11. 12:34, Szombat
Magyar kutatók nemrégiben újabb bizonyítékokat találtak az unióban szabadon forgalmazható, géntechnológiával módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázataira.
Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézete, a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai által végzett kutatások nemrégiben újabb környezet-egészségügyi kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos időjárás esetén a hagyományos permetezőszereknek. A mérgező anyag ráadásul nehezen bomlik el a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. A toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.
A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezése az Európai Unióban - a kísérleti kibocsátások kivételével - közösségi szinten történik. A tagállamok kizárólag abban az esetben tilthatják be saját területükön a már engedélyezett GMO-kat, ha tudományos kutatásokkal igazolták, hogy a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Magyarország ilyen kutatásokra hivatkozva tiltotta be tavaly januárban az unióban engedélyezett 17-féle, MON 810 fantázianevű kukoricafajta előállítását, forgalmazását és felhasználását.
A GMO-k forgalmazásáról rendelkező uniós irányelv azonban kimondja, hogy minden olyan területre környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, ahol a terméket szeretnék felhasználni. Mivel a kukoricafajták felhasználásáról szóló engedélyt Magyarország uniós csatlakozását megelőzően adták ki, így hazánk területén, az ún. Pannon-ökorégióban, nem végezték el valamennyi szükséges hatásvizsgálatot. A további kutatásokra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosította az anyagi fedezetet. A vizsgálatokra 2005-ben mintegy 10 millió forintot, 2006-ban pedig 7,5 millió forintot különített el a zöldtárca.
Informatika és tudomány