Hozzáteszem, azért "fejlesztették ki", mert a felelõtlenül mûvelt, mûtrágyázással (ami gyorsabb növekedésre készteti a növényt, de nem táplálja kiegyensúlyozottan) tönkretett, kiszipolyozott talajokon kevésbé ellenállóak a növények, ezért egyre többet kellene permetezni, ami drágább megoldás. Odafigyelõ, intelligens mûvelés helyett inkább az egyszerûbb, olcsóbb megoldást választják egyes termelõk. A hétköznapi emberek meg kritika nélkül veszik tõlük a terméket, mert ugye egyéb módosítások miatt olyannak tûnnek, mintha kicsattannának az egészségtõl, közben teljesen tápanyaghiányosak (vitamin, nyomelem). Ez lenne a fejlõdés? Vagy inkább egy nagy átverés.
Pontosan, arról van szó, hogy a génmódosított (a rovarölõszert maga termelõ...) MON810 egyszerûen túl sok mérget termel.
A Monsanto írányítja a legtöbb ezzel kapcsolatos kutatómunkát. Tényleg független kutatóknak 1szerûen nem adnak vizsgálati anyagot. Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének a legtöbb munkatársa támogatást kap a Monsanto-tól. Ha õk így nyilatkoztak, akkor ennél sokkal nagyobb gebasz van. Valószínüleg ezek a génmodósítások már visszafordíthatatlanok az egész Földön termesztett kukoricákra (és egyéb növényekre) nézve, a pollenfertõzésnek köszönhetõen.
Kicsit pontatlan a cikk. A MON810-et vizsgálták (ami egyébként az EU-ban engedélyezett kukoricafaj) és azt találták, hogy a MON810 toxintartalma száraz idõben 7000-szerese, nedves idõben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt növényvédõszer toxintartalmának. Ez az igen magas méreganyagtartalom veszélyes lehet az emberre. A MON810-ben található Bt-toxin rossz hatással van a talajra (a szervesanyag lebontó élõlényekre). Persze még nem tudják, hogy pontosan mi okozza ezt, de épp ez a bizonytalanság itt a fõ probléma.
Ja kérem, az élet nem egy habostorta. Avagy mindennek ára van.
Esõs idõben ugyanis a permetezõszer lemosódik, vagyis majd nulla lesz a mennyisége, míg a GMO mindíg termel annyit, amennyi a rovart eltántorítja/megöli, és ez a mennyiség még talán kevesebb is, mint a normál permetezõszer nem esõs idõben... Ha már ezt is tudományos kutatásnak nevezik, akkor igencsak szomorú jövõnek nézünk elébe.
És hadd gratuláljak Teppiknek a génmanlipulációhoz való jellemzõen egyedi és teljesen tudományos hozzáállásához, ezekkel az érvekkel valóban lehetetlen vitatkozni...
Véleményem szerint a vízzel veszi fel a növény a mérget (toxint), hogy a nem génmanipulált növény felvenné-e nemtom, csak valószínûnek tartom. Ellenben a nem génmanipulált növény sokkal kevesebb terméshozammal rendelkezik és kisebb is. Értsd: sokkal kisebb a raktározó kapacitása. Szerintem....
Most nem azért, de: "Ezek szerint egyes, az unióban szabadon forgalmazható génmódosított kukoricafajták toxin tartalma több ezerszerese lehet csapadékos idõjárás esetén a hagyományos permetezõszereknek." ennek mi köze a génmódosításhoz? És miér pont csapadékos idõjárás esetén?
Informatika és tudomány
