Stormregionnél jártunk, Rush for Berlint láttunk!

Meglátogattuk a StormRegion budapesti főhadiszállását, ahol alaposan szemügyre vehettük a készülő Rush for Berlint. Az új cím minden stratégának rögzülni fog egy időre, hiszen a Panzers készítői 2006-os termékükkel sem fognak csalódást okozni.

A II. világháborús stratégiák mindenkinek a könyökén jönnek már ki, legalábbis a hardcore játékosokén biztosan. Általában szinte semmi újdonságot nem képesek nyújtani, csak ugyanazokat az elcsépelt szituációkat élhetjük végig újra és újra. A magyar kreatív csapat sem ragaszkodik nagyon ehhez az érához - lásd a karácsony alkalmából ingyenessé tett Swine-t -, de a kiadó szava szent, így újfent az oroszok, németek, szövetségesek és franciák gyűrűjében találjuk magunkat.


A bemutató első ígérete szerint "ez a játék más lesz". Itt bizony új dolgokat fogunk látni és mivel a fejlesztőknek is nagyon elege van már a klisékből, mindent megtettek azért, hogy kiszínezzék az egyébként eléggé megkopott tematikát. Első ránézésre a játék a Panzershez képest árkádos irányba tolódott el, de érdekes módon ezzel együtt a komoly stratégák számára is tartogat kellemes meglepetéseket.

Véleményem szerint a fejlesztés első nagyon helyes döntése az erőforrások kiiktatása volt, azaz nem kell farmolni, bányászni vagy csincsillákat nyúzni, semmit. Egy egység legyártásához csak időre van szükség. Persze ne képzelje senki, hogy hat másodpercenként kiugrik egy Tigris tank a gyárból, sőt, valójában gyár sincs. Az adott területen az esetek nagy részében bázispontokat találhatunk, amiket elfoglalva lehetőségünk van nekiállni sereget toborozni. Ez a hely lehet akár egy vasútállomás is ami néha szállít pár tankot, de külön megrendelésre ott nincs lehetőség. Ebből kifolyólag nincs is korlátozva, hogy mennyi egységet rakosgatunk le a pályára.

A játékos vérmérsékletétől függő döntés, hogy egy pályát taktikázva, az egységek megfelelő kombinálásával, vagy éppen kivárás mellett, egy rakat tank legyártásával fejezünk be. Kisebb generálisok nyilván az utóbbit választják, a komoly világmegváltók pedig az első verziót részesítik előnyben. Persze a sietős játékos a későbbiekben kárát láthatja mentalitásának, hiszen minden küldetés végén megmérettetünk és az időegyenes mentén elért érték szerint tudjuk frontvonalainkat előretolni.


Küldetésből a három nagy hadjáratban 7-7, míg a francia mini kampányban 4 van. Az első két sorozat természetesen az orosz és az amerikai oldalt veszi sorra, ahol a címben szereplő rush, azaz roham a cél. A verseny arról szól, hogy ki éri el előbb Berlint. A harmadik, német hadjárat egy ultrabrutális defenzív kampány, ahol a piaci igényeknek megfelelően nem lehet ugyan nyerni, de döntetlenre ki lehet hozni a bulit. A franciákkal pedig egy levezető sorozatban vehetünk részt, ami inkább bónusz a rajongóknak. Itt például egy DeGaulle elleni párizsi merénylet megakadályozása lesz feladatunk.