Motel - A fűrész nyomdokain Tarantinóval

Szlovák testvéreink örülhetnek, hogy egy mozis horror színhelye lehetett hazájuk. Vajon a Motel második része már Magyarországon fog forogni?

Ki tudja, mindenesetre jó lenne lobbizni még annak ellenére is, hogy Szlovákia bőszen tiltakozott a Quentin Tarantino bábáskodása alatt (persze az főleg csak a nevét adta hozzá) készített kisköltségvetésű horrorfilm nézőpontja ellen. Pedig ekkora reklámot ritkán kapott Pozsony és környéke és a nyáron minden bizonnyal amerikai katasztrófa turisták ezrei várhatóak a tőlünk északra fekvő országba. Negatív nézőpont ide, pozitív nőzőpont oda, most már minden amerikai tudja, hogy miért kell Szlovákiába menni.


Mondjuk akkor, ha az ember fia be akar csajozni, illetőleg nem is a "be", hanem a "meg" a megfelelő névelő, hiszen a film három főszereplője (két amerikai és egy izlandi) nem annyira barátnőt akarnak, hanem alkalmi partnert pár alkoholgőzös éjszakához. Szerencsére teljesen nóném arcokról van szó (esetleg Jay Hernandez neve mondhat nekünk valamit), így egy pillanatig sem érdekel minket, hogy vajon sikerül-e a becsajozás, vagy horrorfilmhez méltón eljön-e értük a Nagy Kaszás. Mert bizony a Motel a nyugis kezdet, vagyis a sejtelmes felvezetés ellenére horror, hiszen amint eljutnak hőseink az országba hirtelen megcsappan létszámuk és környezetükből is furcsa eltűnésekre lesznek figyelmesek. Így nem marad más hátra, mint utánanézni, hogy mégis mi bűzlik Szlovákiában.

He-he. Előre lehetett sejteni, hogy a film teljesen más kedélyeket fog borzolni itthon plusz KK-Európában mint Amerikában. Ki tudja miért, de a Kárpát-medencében azonnal honfiúi büszkeséggel kapta az ostort a film, hogy mennyire nem ábrázolja korrekt módon a térséget, illetve Szlovákiát - ami igaz is, de valahol fura, hogy sokan csak most döbbentek rá az ilyen irányú enyhe torzításokra. Legutóbb pár hete a Fegyvernepperben sikerült baromságokat összehordani a kevésbé képzett filmeseknek, de aki rajta tartja az amerikai filmgyártás ütőerén a kezét, annak semmi újdonságot nem jelent az ilyesmi.

Ahogy ugyancsak humorosak azok a felszólalások, melyek Pozsony ábrázolását vonják kétségbe, hiszen a Motelt Európa egyik filmes fellegvárában, Prágában forgatták, mint ahogy mondjuk az Evitát is Budapesten. Azt hiszem megszokott tény, hogy nem minden filmet készítenek el a történések helyszínén. Olyan evidenciákról már nem is érdemes szólni, hogy egyesek szerint a filmesek buták voltak és nem ismerik a szlovák létet - mivel mégiscsak Közép-Európában forgattak, ezt is ki lehet zárni. Egyszerűen így ábrázolva az országot érdekesebb film kerekedett a Motelből. (És persze a Janus-arcú kétkedők akkor általában hallgatnak, amikor európai filmben ábrázolják fals módon Amerikát.)


Egyébként a Motel nem tagadta meg, hogy a Fűrész nyomdokain kívánt előrelépdelni - a készítők célja, hogy egy hasonszőrű csontkommersz horrort készítsenek, sokkoló jelenetekkel - csak éppen míg a Fűrész esetében a csapdákon, itt a kínzásokon volt a hangsúly. Hasonlóan alacsony, az 5 millió dollárt sem meghaladó pénzmagból készült el a film, és akárcsak a nagysikerű elődnél, a marketing és egyéb reklám kiadások itt is többszörösen meghaladták a film előállítási költségeit. A rendezést Eli Roth vállalta el, akinek a nevéhez egy másik minimálköltségvetésű sikerfilm, a Kabinláz fűződik. Roth úgy döntött hogy nem szarozik, belevág a lecsóba, és megmutatja hogyan is csináljuk mi itt a dolgainkat Közép Európában. Persze az más kérdés, hogy ha kritikai élről lehet beszélni, akkor azt erőteljesen Amerika és a Nyugat Európa nyeli be, hiszen a nyugati országok lakóit, valamint az óceánon túliakat ábrázolja eléggé dehonesztálva a Motel.

Amellett, hogy a Motel egy korrekt próbálkozás, közelébe sem ér a klasszikus jelzőknek. Sajnos nagyon félreviszi a nézőt a plakátokkal és az előzetes hangalámondásával, hiszen hiába ígér brutalitást a film, hiába nagy a szája a rendezőnek a PR-interjúkban, bizony a Motel afféle szemérmes horror lett nem pedig egy mindent-bele alkotás. Hiába láttat pár dolgot Eli Roth, ha a lényeg általában rejtve marad még akkor is, ha dramaturgiai funkciója megvan a nem-láttatásnak is. A direktor persze azzal védekezett, hogy sokkal nagyobb az ereje a sokkolásnak ha csak sejtetnek bizonyos dolgokat - lelke rajta. Mindenesetre azért maximális tisztelet jár, hogy sikerült a filmnek megnyerni egy rövid szerep erejéig a japán horroistent, Miike Takashi-t is.


Ellentmondásos film született, nincs mese. Sokak imádni fogják, még többen utálni, és persze jó néhányan elalszanak az unalomtól. Én inkább csak azt rónám fel a filmnek, hogy nem sikerül megtalálnia a helyes tempót, hiszen a horrorban kevésbé járatos és a Tudom mit tettél tavaly nyáron-típusú slasher-filmek rajongói már a tizedik perben vérfürdőt várnak, holott így a műfaj lényege, az aprólékos felvezetés hiányozna, amelynek az lenne a célja, hogy a karakkterek iránt szimpátiát keltsen bennünk - csakhogy ez a kísérlet látványos kudarcot vall.

Nem vitás, hogy az egy ritmusra dobbanó szívű honfiúi tagozat, valamint a képmutató prűdebbek (azok miért néznek ilyen plakáttal megáldott filmet?) beállnak a tiltakozók nyájába és fel fogják emelni vékony hangjukat a Motel ellen. Ellentmondás ide vagy oda, az apró költségvetés mindenesetre hatalmas sikert hozott - csak Amerikában majdnem 50 millió dollárt, vagyis azt hiszem senkit nem lep meg, hogy már folyik is a második rész forgatásainak előkészülete. Remélhetőleg ezúttal a mi országunk is kap egy kis figyelmet.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Motel (Hostel) színes feliratos amerikai horror, 95 perc, 2005 Rendező: Eli Roth Forgatókönyvíró: Eli Roth Zeneszerző: Nathan Barr Operatőr: Milan Chadima Executive producer: Quentin Tarantino Szereplők: Jay Hernandez (Paxton) Derek Richardson (Josh) Eythor Gudjonsson (Oli) Barbara Nedeljakova (Natalya) Jana Kaderabkova (Svetlana) Bemutatja az InterCom