Hogyan fotózzunk - makrofotózás I.

A makrofotózással olyan világot tudunk bemutatni, amit pusztán a szemünkkel nem láthatunk ennyire részletesen.

- I. rész - | - II. rész -
A makrofotózás a természetfotózás egyik legkedveltebb válfaja. Sokakat vonz ez a világ, hiszen a fényképezőgéppel és egy erre alkalmas objektívvel olyan világot tudunk bemutatni, amit pusztán a szemünkkel nem láthatunk ennyire részletesen. A digitális kompakt fényképezőgépek az idők során egyre komolyabb közelfényképezésre adtak lehetőséget, relatíve olcsó áron, így a hétköznapi fotós is kipróbálhatja magát ezen a téren, de nem árt, ha tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel és a buktatókkal.

Makrózás kompakt géppel

Ha makrofényképezésre adjuk a fejünket, legyünk tisztában gépünk lehetőségeivel ezen a fronton. Egyik lényeges tényező az objektívünk legközelebbi fókuszpontja. Ez az érték jelöli, hogy gépünk érzékelőjétől (tehát nem az objektív frontlencséjétől!) milyen messze lévő tárgyra képes gépünk ráfókuszálni, azaz a helyes élességet beállítani. Ez az érték mostanság egyre kisebb (általában 2-10 cm), azaz a gyártók olyan objektívekkel szerelik a gépeket, amikkel akár közvetlenül az objektívünk frontlencséjénél lévő tárgyról is éles felvételt készíthetünk.

Nemcsak a kompakt masinák, de már a belépőszintű DSLR gépek is rendelkeznek makro üzemmóddal, amit rendre egy kis virággal jelölnek a módtárcsákon vagy a menüben. A kompakt gépeknél gyakorlati haszna is van ennek a módnak, a DSLR masinákon különösebben nem vesszük hasznát. A kompakt gépek objektívjei csak ebben az állásban képesek a közeli témákra fókuszálni, azaz a fókusztávolság ebben az állásban rövidül le a makrózáshoz használható mértékűre.


Kompakt géppel és makró előtétlencsével készült felvételek
A kompaktok jelentős része nem csupán egyféle makró üzemmódot ismer, előfordul kétféle makro állás is a gépeken. Az egyik üzemmód a sima mezei makró mód, ilyenkor az objektív teljes zoomtartományát használhatjuk. A másik üzemmód az úgynevezett szuper makró mód. Ilyenkor az objektívet csak nagy látószögű állásban használhatjuk (tehát nem zoomolhatunk), és általában jóval közelebbi témákra élesíthetünk rá (ilyenkor lehetséges pl. egyes gépeknél az 1 cm-es fókusztáv használata). Ilyenkor tehát elég komoly nagyítást érhetünk el, ráadásul fényerőnk is van elég, azaz akár rekeszelhetünk is. A dolog hátulütője, hogy nagylátó állásban az objektívek torzítanak, tehát nem a valós képet vetítik az érzékelőre (ez természetesen nem minden esetben jelent hátrányt, sokszor nagyon érdekes hatást érhetünk el). Továbbá ebben az állásban a hátterünk kevésbé lesz elmosva mintha tele állásában fotóznák, azaz a témánk kevésbé fog kiemelkedni az életlen háttérből.

Egyes ultrazoom gépek érzékelik, ha makró módban a zoomtartomány végén fotózunk (telemakro mód), és ehhez kalibrálják a beállításokat. Sajnos sok gépnél előfordul, hogy a makró módban nem szólhatunk be a képrögzítés egyéb tulajdonságaiba, tehát nem állíthatunk sem az ISO érzékenységen, sem a fehéregyensúlyon vagy egyéb értékeken. Az objektív viszont csak makró állásban képes a közeli fókusztartományt használni, így mindenképpen makró módban kell fotóznunk, manuális módban nem vagyunk kinn a vízből.

Beállítások

Ha tehetjük, fotózzunk tele állásban. Ez sajnos fényerővesztéssel jár és gépünk nehezebben fog fókuszálni, viszont témáink nem lesznek torzítottak és a háttér is remekül el lesz mosva. Amennyiben módunkban áll egyéb beállításokat is végezni a gépen, mindenképpen tegyük ezt meg. Az érzékenységet állítsuk a legalacsonyabb értékre, vagy esetleg egy értékkel emeljük meg (ISO100-ISO200). A fénymérést állítsuk középre súlyozottra vagy spotmérésre. Mivel témáink elég aprók, így lényeges, hogy leginkább a rájuk eső fényt mérje a gép, és ne egy átlagolt értéket számítson (de ez erősen témafüggő).

Amennyiben elég fényünk van és a természetben vagyunk, kapcsoljuk ki a beépített vakut. Nem túl szép, ha a természetes megvilágítást hideg, mesterséges fénnyel nyomjuk el. Természetesen egy árnyékos rész derítésére használhatjuk a vakut, de csak módjával, és ha lehet, ne direktben (bár erre a legtöbb kompakt gépnél nincs lehetőség, csak direkt vakuzásra). Használjunk inkább egy nagyobb fehér lapot a témáink derítéséhez.


Kompakt géppel és makro előtétlencsével készült felvételek
Nagyon fontos dolog a fókusz helyes használata! A kompakt masinák autófókusza elég lassúcska és pontatlan ilyen helyzetekben. Természetesen próbálkozhatunk autofókusszal, de hamar rá fogunk jönni, hogy nem ez az üdvözült megoldás. Amennyiben gépünkön van lehetőség manuális fókuszállásra, használjuk inkább azt! A legcélszerűbb megoldás, ha egyből a legközelebbi fókuszponthoz tekerjük (állítjuk) a fókuszt. Ezután nem a gépünkkel fókuszálunk, hanem a saját testünk előre-hátra mozgásával állíthatjuk be a helyes élességet. Ha lehetőségünk van és a téma is megkívánja, addig közelítsünk, amíg az éles nem lesz, így készíthetjük a legnagyobb nagyítású fotót a témánkról. Amennyiben túl közel vagyunk, témánk kilóg a keresőből, akkor távolodva álljunk meg a megfelelő távolságnál, és a fókuszt állítsuk hozzá a beállításhoz.

Természetesen a makrofotózásnál is lényeges a helyes záridő használata, ami a témák többségénél minél rövidebb, annál jobb. Ha elég fény áll rendelkezésünkre, ha elég rövid záridőt tudunk használni, akkor lehetőségünk van az objektív lerekeszelésére. Ez a kompakt gépek esetében nem olyan lényeges, hiszen az apró képérzékelő miatt a kompakt masinák objektívjei jóval nagyobb mélységélességgel bírnak a cserélhető objektívekkel szemben. Extrém nagyításoknál a kompakt gépekkel is előfordulhat azonban, hogy lerekeszeléssel elérhető plusz mélységélességre lesz szükségünk. Ráadásul az minden objektívre igaz, hogy közepes rekesznél rajzolják a legrészletesebb képet, így, ha tehetjük, érdemes közepes rekeszértéket használni a makrofotózásnál is.


Kompakt géppel készült felvételek
A kompakt gépek makroképességét előtétlencsékkel komolyan megnövelhetjük. Ez azonban - mint minden más - kompromisszumokkal jár: az előtétlencsék sajnos rontják a képminőséget. Az olcsóbb márkák jelentősen, a márkásabbak kevésbé, de mindenképpen rontanak kicsit, ráadásul kis mértékben még az objektívünk fényerejét is csökkentik. Segítségükkel azonban igazán látványos makrofotókat készíthetünk, főleg akkor, ha gépünk alaphelyzetben remek makroképességekkel rendelkezik.

Fontos megjegyeznem még, hogy minden, a képminőségre valamit is adó fotós (még ha kezdő is) jobban jár, ha állványt vásárol a makrofényképezéshez. Vannak direkt ilyen célra készített apró makroállványok is, melyekkel a földközeli témák megörökítése lehetséges, de egy hétköznapi fotóállvánnyal is dolgozhatunk. Az eredmény meghálálja a befektetett pénzt és fáradtságot. Aki komolyabban szeretne a makrofényképezésben elmerülni, de nem tud vagy nem akar DSLR gépet vásárolni, annak ajánlom a kihajtható, forgatható LCD kijelzővel felszerelt kompakt gépeket, hiszen ezek jelentősen megkönnyítik a makrofényképezést.

- I. rész - | - II. rész -