Rendben működik a Bigelow űrmodul

Július 12-én állt pályára a Bigelow Aerospace felfújható űrmodulja, a Genesis I. A jövő űrhotelje az elmúlt közel egy hónapban remekül teljesített. Látszólag a modul lakói is jól érzik magukat.

A sűrített levegővel felfújt űreszköz szivárgási aránya gyakorlatilag a nullával egyenértékű, pedig ez minden űrhajónál kritikus pont, legyen az felfújható, vagy a hagyományos technika képviselője. A fedélzeten kellemes 26 Celsius fokos hőmérséklet uralkodik, az egyetlen bibi, hogy a modul lassú forgásba kezdett, megnehezítve a földi nyomkövető állomások dolgát az adatok és az élő videofelvételek letöltésében.


A földi irányítás így a mozgókép helyett állóképek sorozatából próbálja nyomon követni a modul lakóinak életét. A négy madagaszkári csótány és a húsz mexikói ugróbab látszólag jól érzik magukat a hotelmágnás Robert Bigelow által kialakított rezidenciájukban. A babok kicsíráztak és növekedésnek indultak, a csótányok pedig mindig az állóképek más-más szegleteiben bukkannak fel.

A felvétel akadozása miatt azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a bogarak önszántukból barangolnak ennyit, vagy a modul mozgása lökdösi őket ide-oda. Élőben utoljára június 16-án látták őket, amikor berakodtak a modul fedélzetére. A csótányoknak elegendő víz és élelem áll rendelkezésükre a túléléshez, más kérdés, hogy hogyan viselték a kilövéskor kialakult vibrációt, a gyorsulást, majd a néhány perces vákumot, ami a pályára állás és felfújódás között telt el.

A felsoroltak sok lény pusztulásához elegendőek lennének, a csótány azonban, ha másról nem is, rendkívüli ellenálló képességéről mindenképpen híres, többek közt képes heteket átvészelni élelem nélkül. A Bigelow Aerospace tesztelte a csótányokat és a kísérletek szerint a madagaszkári faj több mint kétórányi vákumban töltött idő után is képes visszatérni az életbe.


A kép közepén az ugró baboknak és egy elektromágneses kísérletnek otthont adó tárolódoboz, körülötte a Bigelow csapat által bepakolt különböző apróságok
Utódaik mindenesetre már jóval nagyobb komfortban fognak utazni a 2007 végén induló Genesis II-n, melyet önellátó oxigén és nitrogén rendszerekkel látnak el, így a vákum okozta nehézségekkel már nem kell számolniuk. A második modulon két hangyakolónia és néhány skorpió utazik a világűrbe.

A mérnökök számítása szerint a Genesis I legalább 5 évig marad az űrben, mielőtt lesodródna pályájáról és elégne a Föld légkörében. A kísérleti modul egyébként még szűkölködik a biztonsági kiegészítőkben, a Genesis I levegőjét csak egy réteg tartja a beltérben, míg az emberek számára kialakított végleges változat már legkevesebb három réteggel fog rendelkezni, arra az esetre, ha valamelyik megsérülne.