Visszautasította díját az orosz matekzseni

Visszautasította a matematika egyik legtekintélyesebb díját az az orosz zseni, aki az eddigi állás szerint megoldotta a Poincaré-sejtést, az évszázad egyik legnagyobb matematikai talányát.

Dr. Grigorij Perelman kedden vehette volna át Madridban a Fields-érmet személyesen János Károly spanyol királytól. Többen sejtették, hogy a formaságoktól idegenkedő, meglehetősen zárkózott Perelman nem fogja elfogadni a kitüntetést. Perelman nem először utasított vissza elismerést, 1996-ban a Matematikusok Európai Kongresszusának pénzdíjára mondott nemet. A Nemzetközi Matematikai Szövetség leköszönő elnöke, John Ball személyesen utazott Szentpétervárra, hogy megtudakolja az orosz matematikus indokait. Perelman távolmaradását a matematikus társadalomról szerzett személyes tapasztalataival magyarázta, Ball elsősorban a látásmódbeli különbözőségnek tulajdonítja Perelman elszigetelődését.

A négyévente kiosztott Fields-érem 15 000 kanadai dollár pénzdíjat is magában foglal. Ennél jóval nagyobb díj is vár még Perelmanra, a Clay Matematikai Intézet egymillió dollárja, amit akkor kaphat meg, ha a Poincaré-sejtés megoldása végig bírja az alapos vizsgálatokat, melyek 2002 óta folynak és mindeddig nem találtak jelentős hibát a különc matematikus bizonyításában. Az elemzők szerint az egymillió dollárnak sem lesz semmiféle értéke Perelman számára.

Grigorij Perelman 1966-ban született az akkori Leningrádban. 16 éves korában nyerte első nagy megmérettetését, győztesként hagyhatta el a Budapesten megrendezett Nemzetközi Matematikai Olimpiát. Doktori címét a Szentpétervári Állami Egyetemen szerezte, majd több amerikai egyetemen is tanult a kilencvenes években, mielőtt visszatért volna hazájába. Ott a Szteklov Matematikai Intézet munkatársaként dolgozott, majd idén január 1-jén váratlanul lemondott posztjáról, ismerősei szerint azért, hogy szabadon folytathassa munkáit.
Perelman 2002-ben és 2003-ban a Poincaré-sejtés megfejtéséről publikált két munkájával vált nemzetközileg is ismertté.

A Poincaré-sejtés 1904 óta tartja lázban a matematikusokat. A francia Henri Poincaré által felvázolt probléma a topológia egyik központi, a háromdimenziós térrel kapcsolatos kérdése. Poincaré valószínűsítette, hogy a kétdimenziós tér egyenletei átalakíthatók háromdimenziós térhez is. A kétdimenziós terek topológiai leírása már az 1800-as években megtörtént, ezek segítségével az összes lehetséges felület (mint például a Föld felszíne) leírható matematikai eszközökkel.

A hatvanas évektől kezdve a matematikusok minden további dimenzióra átalakították az egyenleteket, de egyik eljárás sem működött három dimenzióban. Ezért vált hírhedtté a probléma, melynek megoldására a Clay Intézet írt ki pályázatot egymillió dollár értékben. Több tucatnyi olyan megoldása született, mely később hamisnak bizonyult, Perelmané azonban úgy tűnik, végre állja a sarat.