Kína az oroszokkal közösen fedezné fel a Marsot

A kínai Xinhua hírügynökség jelentése szerint, ami az akadémia egy vezető tudósára hivatkozik, Kína Oroszországgal közösen indítja első Mars-expedícióját 2009-ben.

A küldetés egy mintavételező robotszonda lesz, ami a vörös bolygó mellett az egyik holdat is meglátogatja, idézi a hírügynökség Je Pei-csiant, a Kínai Űrtechnikai Akadémia egyik felelős beosztású tudósát. Más források szerint a közös expedíció az oroszoknál Phobos-Grunt néven futó tervezetet takarja, melyben egy embernélküli szonda a Phobosról szállít vissza mintákat a Földre, emellett felderítené a Mars éghajlatát és sugárzási környezetét. Ebben marsi mintavételezésről nem esik szó, azonban a kínaiak belépésével nem kizárt, hogy kibővül a küldetés, ami újabb nagy lépés lehet Kína nagy álma, az űrkutatás élvonalába való bekerülés irányába.


Rajz az orosz Phobos-Grunt szondáról, ami valószínűleg kínai műszerekkel lesz felszerelve
A bejelentéssel egybevág a Kínai Nemzeti Űrhivatal vezetőjének júliusi nyilatkozata, melyben Szun Lai-jan elmondta, országa nemzetközi partnereket keres a Hold és a Naprendszer felderítésére irányuló ambícióik teljesítéséhez. A tervek szerint jövőre indul első Hold-szondájuk, ami egy évet tölt égi kísérőnk körül, hogy felvételeket készítsen és adatokat gyűjtsön a Hold felszínéről és közegéről. Kína egyébként mindössze a harmadik állam, amely önerőből embert juttatott a világűrbe. A Mars-expedícióban ők csak a tudományos műszerezettséget biztosítanák, az űrjárművet és a kilövő-alkalmatosságot az oroszok adnák.

Az elemzők szerint nem lenne meglepő, ha valóban egymásra találna a két nemzet, Vlagyimir Putyin 1999-es hatalomra kerülése óta ugyanis Oroszország évről évre egyre szorosabra fűzi Kínához kötődő szálait, illetve ugyanebben az ütemben távolodik el újra a Nyugattól, különösen az Egyesült Államoktól - bár utóbbi nem nevezhető egyedi jelenségnek. Rengeteg kínai vándorolt be Oroszország távol-keleti tartományaiba, egyes helyeken arányuk már meghaladja a 80 százalékot. Összesen már több mint egymillióan élnek az orosz távol-keleten, a terület gazdasága pedig egyre jobban függ munkájuktól.