2006. szeptember 11. 14:06, Hétfő
Webkettes felvilágosításunk folytatásaként egy olyan speciális közösségi szájtot mutatunk be, ami az iWiW-vel ellentétben nem magára a kapcsolatokra, hanem a tartalomra fókuszál, ráadásul az indulás után nem sokkal egy működő üzleti modellt rakott le az asztalra. Last.fm: A tökéletes webrádió, a tökéletes zenebolt, a tökéletes rajongói közösség. Persze kompromisszumok árán.
Ha definiálnom kellene egzakt módon hogy mi is az a
Last.fm, akkor nagy bajban lennék. Ha mégis megpróbálnám, akkor a definíció így hangzana: Online zene értékesítésre alapozott, statisztikai alapon működő modern közösségi webzenecsatorna és rajongói klub. Igen kacifántos, ahogyan maga a felület is komplex, ámbátor könnyen kezelhető és átlátható. A szolgáltatás lelke egy letölthető program, illetve a külső zenelejátszóinkhoz illeszthető plugin (pl.: Winamp, Windows Media Player).
Utóbbi semmi mást nem csinál, mint regisztrálja, hogy milyen zenéket hallgattunk meg számítógépünkön, majd ezeket az adatokat a központi szerver felé továbbítja, ami toplistákat készít belőle, illetve egy saját algoritmus segítségével az eredményeket súllyozza. Ennek megfelelően ha már jó ideje használjuk a szolgáltatást akkor nyilvánvalóvá válik, hogy milyen zenéket szeretünk, kik a kedvenc előadóink, melyik héten kiket hallgattunk legtöbbet. Önmagában ennek még semmi értelme nem lenne, de képzeljük el, hogy több százezer (esetleg később millió) felhasználóról hasonló módon találunk statisztikákat, esetleg egy rövid bemutatkozást, napló (blog) bejegyzéseket különböző előadókkal, számokkal kapcsolatban.
Ráadásul, mint minden valamire való webkettesben, a lényeg nem a szolgáltatás és a felhasználó közti interakcióban csúcsosodik ki, hanem a felhasználók közti kapcsolatban. A Last.fm erre három megoldást kínál. Az első, mikor valakit barátunknak jelölünk, ő visszaigazol, sőt kötelező jelleggel be kell írni valamit a vonalra, hogy mi köt össze minket az adott személlyel. A második variáció mikor csatlakozunk egy létező csoporthoz, vagy létrehozunk egyet. Ajánlom mindenkinek a Hungary csoportot, ahol már közel 500 magyar tobzódik jelenleg is, de megtalálhatjuk kedvenc stílusunk vagy zenekarunk csoportját is, ahol azon túl, hogy kommunikálhatunk hasonszőrű embertársainkkal, felfedezhetünk olyan zenéket, amikre eddig nem bukkantunk rá.
Ehhez leghatékonyabb a harmadik kapcsolati megoldás, ahol a Last.fm a mi toplistánk és szokásaink szerint úgynevezett szomszédokat generál nekünk. Azok válnak szomszédokká, akik túlnyomórészt ugyanazokat a zenéket hallgatják, mint mi. Átböngészve az ő listáikat rájöhetünk, hogy eddigi életünkből milyen előadókat hagytunk ki, sőt a rendszer nemzetköziségének révén megismerhetjük mondjuk egy lengyel ska rajongó preferenciáit, amiben biztos találunk itthon ismeretlen, de meghallgatásra érdemes darabokat.
A felhasználó statisztikákhoz szorosan kapcsolódik a zenekarokról, zenei stílusokról, számokról épített adatbázis, amit wikipedia szerűen maguk a userek fejlesztenek, bővítenek. Szinte minden előadó lapján megtaláljuk az eddig kiadott albumokat borítóval együtt, a legnépszerűbb számaikat, amik közül néhányba bele is hallgathatunk, illetve az adatlap is szerkeszthető, sőt bárki naplóbejegyzéseket adhat hozzá a rendszerhez, ahol ajánlókat, élményeket vagy bármi releváns információt megoszthat kedvencéről.
A rendszer webkettes jellegéből fakadóan nemcsak egyedi tartalmak hozzáadása lehetséges, hanem minden előadót cimkékkel (tag) láthatunk el, akár alkalmazkodva a sokaság által használt jelölésekhez, de kedvünk szerint saját magunk logikája szerint is felcimkézhetünk bárkit. Az eredmény minden előadó esetében 10-30 címke legalább. A példa kedvéért Norah Jones megkapja a jazz, a female vocalist, az easy listening és sok egyéb más cimkét is. Természetes, hogy kereséseinket, böngészésünket akár ezen cimkék mentén is érdemes elkezdeni és ugrándozva a nevek között hamar eljuthatunk Norah kisasszonytól Björkön és Shania Twainen keresztül akár a Massive Attackig vagy éppen más utakon haladva mondjuk Dave Brubeckhez.