Web 2.0 felvilágosítás II.: Last.fm - A webzene

Ha a statisztikák, a tagek, az adatbázis és a csoportok még mindig nem elég izgalmasak valaki számára, akkor következhet a webrádió rész. Őszintén megvallva nem tudom hogyan működhet technikailag, de a lényege hogy végtelen számú "rádióállomás" áll a felhasználók rendelkezésére. Hátrányai közé tartozik, hogy mindenképp szükség van a letölthető szoftver közbeiktatására, s ugyan van lehetőség a saját lejátszónkban való streamelésre (adatfolyam), de ekkor elveszítjük a kezelőfelületet.

A program nemrégiben frissült változatában az elindított zenefolyam során megjelölhetjük kedvencként az adott számot, kitilthatjuk jövőbeni listánkról, illetve egyszerűen továbbléptethetjük BÁRMIKOR a számot. Ettől válik igazán forradalmivá a megoldás, hiszen a Media Player vagy a Winamp webrádiós listájából ugyan többszáz adatfolyam közül válogathattunk, de mégsem szólhattunk bele a szerkesztésbe. Az adatfolyam 17 Kbyte/sec (128kbit) sávszélességet igényel, tehát az itthon kapható legkisebb 512kbit/sec-es szélessávú elérés is békésen elegendő a zavartalan használathoz. Igaz, ha egész hónapban 7/24-ben hallgatjuk, akkor közel 43 Gbyte adatforgalmat kreálnánk.


A lejátszás indításakor lehetőségünk van úgynevezett Neighbour rádiót választani, ahol a szomszédaink és a saját ízlésünkhöz közel álló számok fognak szólni. Itt nyilván gyakran becsúsznak majd olyan zenék is, amik nem a mi világunkat képezik. Egy-vagy több előadót, esetleg cimkét kiválasztva az ahhoz hasonló muzsikák csendülnek majd fel, de például a Bartók Eszter rajongói csatornát kiválasztva azoknak az embereknek a választásaiból csemegézik a szerver, amik az elefántos lány zenéit hallgatók toplistáin szerepelnek. Természetes, hogy ebben az esetben főleg idétlen lányzenék és lágyabb rock dallamok szólnak majd, de ugyanilyen módszerrel a Christina Augilera adó R'n'B, amerikai pop és némi hip-hoppal kecsegtet majd.

Akiknek ez a részletesség nem lenne elegendő, választhatják a fizetős részt, ami már a sikeres üzleti modell részét képezi. Fix havi előfizetési díjért cserébe (3 euro) előadónként is belőhetjük, hogy kiket szeretnénk hallgatni kiket nem, saját preferenciánknak megfelelő automata adást kapunk, illetve akik meglátogatják profilunkat szintén megkaphatják a mi rádiónkat, ők már ingyen. Sőt, aki fizet, egyben búcsút is mondhat a reklámoknak, illetve a rádióhoz hasonlóan az ő profilját éppen látogatók sem látják majd a hirdetéseket. Élvezhetünk még további előnyöket is, de a leglényegesebbek ezek.

Az üzleti modell dolog természetesen nem merül ki ennyiben, ugyanis akinek megtetszik valamelyik zene, az kétféle módon is hozzájuthat számos előadó műveihez. Elsődlegesen az Amazonon keresztül megvásárolhatóak a zenék albumonként - itt semmi más nem történik, csak az oldal továbbít minket az amazon.com adott termékéhez, de egy másik szolgáltatás keretében letölthetjük a zenéket gyors szerverekről, biztonságosan és legálisan. Természetesen pénzért. Az árak körülbelül 2-6 ezer forintra rúgnak albumonként, de az mp3-mas változatnál természetesen lehetőség van számonként is mazsolázni.


Az adatbázisban, illetve a zenei állományban folyamatos a bővülés. Egyrészt a statisztikába bekerülő és népszerű előadók művei előbb-utóbb megjelennek a streamben is, de bárki javasolhat zenéket, amit a fejlesztők megvizsgálnak és ha lehetőségük van rá, akkor hozzáadják a rendszerhez. Kis zenekarok számára ez komoly kiugrási lehetőség is lehet, példa erre a debreceni Skafunderz zenekar, akik nemzetközi vizeken még nem ismertek, de a Last.fm magyar hallgatói révén már megjelentek a listákban. Gondolom hamarosan a bejegyzések is bővülnek velük kapcsolatban, sőt talán felkerülnek az elérhető zenei anyagok közé is.

Nem lehet teljes egyetlen bemutató sem, ha az árnyoldalakra nem tér ki, ezért a szokásos webkettes félelemmel kapcsolatban is kell szólnom. Nem elég, hogy a blogjában az ember leírja a világról alkotott véleményét, vagy a napi történéseit, nem elég, hogy az iWiWen megad magáról mindenféle személyes adatot, de még a zenei ízlését is kiteregeti online. Veszélyes? Jómagam, mint a webkettő elkötelezett híve azt mondom, hogy ebből senkinek nem származhat komolyabb baja. Lehet, hogy a munkahelyen/suliban kicikiznek, ha véletlenül feltűnik a Top20-ban Lagzi Lajcsi vagy Britney. Lehet, hogy a hirdetők elérnek a zenei ízlésemhez illeszkedő termékek reklámjával. Ha rocker lennék, akkor lehet nem ijednék meg attól, ha nem tampont reklámoznának nekem, hanem bakancsot meg Metallicás pólót. Hátha. A zenei ízlés formálásának pedig egy igen hatékony és jó módszere lehet.


Aki kicsit mögé néz a dolgoknak rájöhet hamar, hogy a zenei televíziók és kereskedelmi rádiók ránkerőltetett zenéi nem kötnek le mindenkit. Aki nem dugja a fejét a homokba és nem hiszi el, hogy az a menő, ami a MAHASZ Top40-ben van, az igenis megtalálhatja itt a számításait. A mellékelt képeken megmutattam, hogy nálam mik a menők, illetve tettem be képet arról is, hogy mik a teljes Last.fm kolónia kedvencei, illetve mit szeretnek a magyar csoport tagjai. Érdekes, hogy az MTV Top Chart, MAHASZ TOP 40 és a Last.fm listái köszönő viszonyban sincsenek egymással.

Lehet, hogy még csak korlátozott kör használja és ez torzítja a Last.fm-et, de szerintem mutassuk meg az okostojás jogvédőknek, hogy mit hallgatunk mi. Ráadásul aki streameli a zenéket fizetnie sem kell értük, merevlemezt sem kell vennie, hogy tárolja a sok ezer számot, sőt még a lelkiismeret is tiszta marad, már amennyiben okoz még lelkiismereti gondot valakinek, ha a kiadók zsebét nem tömi meg rendesen. A Last.fm funkciói és komplexitása révén messze lekörözi nálam az iTunes-t és minden hasonló megoldást. Mint a legtöbb webkettes, ez is béta verziósként fut, de azt hiszem szép lassan kiforrott állapotba kerül és reményeim szerint kifordítja a zenepiacot a négy sarkából - de legalább kettőből.