Egy ex-kém halála

Az utóbbi napok híradásainak egyik főszereplője volt Alexander Litvinyenko, hajdani KGB ügynök, aki drasztikusan romló egészségi állapotát mérgezésnek tulajdonítva saját nemzetét gyanúsította.

A Londonban élő orosz kém csütörtökön 43 éves korában hunyt el szívelégtelenségben, pénteken a brit Egészségvédelmi Ügynökség (HPA) pedig közzétette vizsgálati eredményeit, mely szerint Litvinyenko vérében radioaktív polónium nyomaira bukkantak, így a kém sejtései beigazolódtak.

Alexander Litvinyenko a mérgezés előtt...

A HPA igazgatója, Pat Troop, miután Litvinyenko vizelete is pozitív eredményt adott a sugárzásra, példátlan esetnek minősítette a radioaktív anyaggal történő mérgezést a brit egészségügy történetében. Az ügynökség jelenleg azt vizsgálja, milyen kockázatot jelenthetett a kiugrott titkos ügynök azokra az emberekre, akik kapcsolatba kerültek vele, a családtagokra és az őt ápoló kórházi személyzetre. Emellett megpróbálják kidolgozni a patológusok számára is a boncolás legbiztonságosabb módját, bár az sem kizárt hogy nem kockáztatják meg a procedúra elvégzését, tudta meg a New Scientist.

Litvinyenkot saját teóriája szerint egy londoni étteremben mérgezték meg, amit igazolnak a hatósági mérések, melyek magas sugárzási szintet regisztráltak az egykor a szervezett bűnözéssel és a korrupt tisztviselőkkel foglalkozó ügynök által sűrűn látogatott hotelben, valamint az ominózus sushi étteremben is, ahol Litvinyenko november 1-én vacsorázott. Az éttermet a HPA bezáratta.

A pénteken kiadott hivatalos jelentés szerint szervezetében jelentős mennyiségű polónium-210 radioaktív izotópot találtak, a testbe való bejutás módja azonban még nem tisztázott.

... és a kórházban

Litvinyenkót csak november 17-én vette fel a londoni University College kórháza, a kivizsgálás során észlelt tünetek, a hajhullás, hányás, kiszáradás és a rendkívül alacsony fehérvérsejt szám mind megerősítették a sugárzó anyag általi mérgezés gyanúját. A szakértők szerint a polóniumot valamilyen oldhatatlan sóval keverhették, feltehetően polónium-nitráttal, így könnyedén hozzákeverhetővé vált bármilyen ételhez. A polónium egyébként egy igen nehezen beszerezhető anyag, elméletileg egy részecskegyorsítóból vagy egy nukleáris reaktorból származhat. Felezési ideje 138 nap, azaz még mindig megtalálható a testben és a felhasználás helyén.

A polonium-210 bomlásterméke a stabil ólom-206. A bomlás közben az izotóp alfa részecskéket sugároz, melyek a legtöbb anyagon, így a bőrön sem képesek áthatolni, ezért is valószínű, hogy étellel került a szervezetbe. Odabent azonban megtámadják a szöveteket, elektronokat lökve ki a molekulákból, ami súlyos csapást jelent a sejtmechanizmusra. A hatás rákosodásban, sugárbetegségben, vagy még ennél is rosszab tünetben jelentkezik, nyilatkozott a Litvinyenko kezelését ellátó kórház kémikusa, Andrea Sella.

Kis dózisban egy ilyen anyag, mint a polónium, nem sok tünetet produkál, Litvinyenko azonban feltehetőleg 5 gray feletti dózist kapott, ami akár napok alatt is szervelégtelenségekhez vezethet. A keleti blokkban nem volt ritka a sugármérgezés, az egykori keletnémet Stasi is igen előszeretettel alkalmazta külföldre menekült ügynökei esetében, ők a szkandiumot használták.