Kína, a műholdgyilkos

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada is kritizálta Kínát, amiért egyik kiöregedett műholdját ballisztikus rakétával szenderítette jobblétre.

Az USA által űrfegyver-kísérletnek minősített akció az amerikaiak szerint veszélyezteti a két nemzet civil területen elért együttműködésének eredményeit. A BBC tudósítása szerint hamarosan az Egyesült Királyság, Dél-Korea és Japán is kifejezi aggályait Kínának.

Az esetről az American Aviation Week and Space Technology szaklap számolt be, amit az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, Gordon Johndroe is megerősített. Az Aviation Week beszámolójában meg nem nevezett forrásokat idéz, melyek szerint egy 1999-ben fellőtt kínai Feng Jun 1C időjárási műholdat semmisítettek meg január 11-én egy, a Szicsang Űrközpontból, vagy annak közeléből fellőtt műhold-elhárító rendszerrel. A becsapódás állítólag 856 kilométeres magasságban zajlott le, Kína azonban nem erősítette meg a műveletet.

"Az Egyesült Államok meggyőződése, hogy Kína ilyen jellegű fegyvereinek fejlesztése és tesztelése összeférhetetlen annak az együttműködésnek a szellemével, melyre mindét ország törekszik a polgári űr területén" - nyilatkozott Johndroe, hozzátéve, hogy több másik országgal közösen ki is fejezték az akcióval kapcsolatos aggályaikat. Az ausztrál külügyminiszter, Alexander Downer kijelentette, országa nem tartja kívánatosnak az űrfegyverek terjedését, míg a japán kabinet megerősítést és magyarázatot követel a kínai kormánytól, mivel a helyzetet aggasztónak tartják mind biztonsági, mind az űr békés felhasználásának szempontjából.

Ehhez képest érdemes néhány szót ejteni a most határozottan fellépő Egyesült Államok űrfegyverekkel kapcsolatos felfogásáról is. Tavaly októberben az USA politikája új irányt vett, melynek célja űrérdekeik megvédése. A tízoldalas stratégiai dokumentum kifejti, az Egyesült Államok nemzetbiztonsága nagyban függ űrképességeitől, ez a függőség pedig csak nőni fog a jövőben. Az USA eltökélte, hogy megvédi jogait, képességeit és űrtevékenységének szabadságát, és ha szükséges kiiktatja a nemzeti érdekeit sértő űreszközöket. A dokumentum mindennemű űrfegyverkezési tilalmat elutasít, ugyanúgy ahogy akkor az amerikai kormány is elutasította azokat a nemzetközi kéréseket, melyek fegyverkísérleteik beszüntetésére irányultak.

Amennyiben a kínai teszt valóban lezajlott és sikeres volt, az azt jelenti, hogy most már Kína is képes arra, amit az USA új stratégiája taglal. Legutóbb - a hivatalos közlemények szerint - az 1980-as években végeztek ilyen kísérleteket, ekkor a Reagen elnök nevével fémjelzett csillagháborús program hatására mind az amerikai, mind a szovjet fél részéről történtek műhold megsemmisítések.

A fegyverkísérleteknek végül az az aggály vetett véget, mely szerint a robbanásokból keletkező törmelék veszélyes lehet a civil és a katonai műhold tevékenységre is. Ugyanez a veszély természetesen most is fennáll. Az Aviaton Week szerint "jelentős űrhulladék maradhatott olyan földkörüli pályán, amin számos más műhold is kering".