Megkezdi első vizsgálatait a New Horizons

Egy évvel kilövése után az első Plútó-szonda belép a Jupiter birodalmába, amit a tudósok a külső-naprendszer kapujaként tartanak számon. Az óriásbolygót amellett, hogy egyfajta gravitációs gyorsítóként használja, alaposan szemügyre is veszi.

Az űrkutatás történetének leggyorsabb űrjárműve, a NASA New Frontiers programjának első küldetése február 28-án közelíti meg legjobban a Jupitert, ekkor mindössze 2,3 millió kilométerre lesz a gázóriás középpontjától. A Jupiter gravitációja további 14.400 km/h-t ad a szonda sebességéhez, így a New Horizons már óránként 83.200 kilométerrel kerül közelebb a Plútó rendszerhez, amin a számítások szerint 2015 júliusában halad át.

A Jupiter vizsgálata egyben a szonda műszereinek főpróbáját is jelenti. A földi irányítás 700 tervezett megfigyelést irányzott elő, melyek közül az első január 8-án zajlott le. A Jupiter vizsgálatának első 10 napja alatt a New Horizons meglepő felfedezést tett egy, a Nagy Vörös Folttól északnyugatra eső területen, ami a bolygó legutóbbi vendége, a Cassini űrszonda 2000-ben készült felvételein jelentős turbulenciát mutatott, most azonban megint azt a nyugodt, békés képet tárta a felvételeket elemző tudósok elé, mint amit a Voyager sugárzott vissza 1979-ben. A tudóscsoport helyettes vezetője, John Spencer a New Scientist-nek elmondta, a terület az általuk várttal ellentétben szinte teljesen felhőmentes és nyugodt, ami alapvetően nagy előny lehet a bolygókutatóknak, mivel így a tervezettnél jóval mélyebb légrétegekbe is bepillantást nyerhetnek.



Ez Spencer szerint több jelentős felfedezést is eredményezhet, bár a Jupiter-rendszer dinamikájából kiindulva azt sem tartaná kizártnak, hogy a február végi érkezésig újra feltámadnak a viharok, de ha nem, akkor sem kell búslakodniuk, nem maradnak háborgó területek nélkül. A New Horizons egyik célpontja ugyanis az a kis vörös folt, ami nem rég alakult ki három vihar összeolvadásából. A szonda már készített is egy távoli felvételt a területről, az elkövetkező hetekben azonban 30-szor közelebbi képeket kaphat majd a Johns Hopkins Egyetemen működő, a szondát üzemeltető APL (Alkalmazott Fizika Laboratórium).

Nagy izgalommal várják a tudósok azt a periódust is, amikor a szonda elrepül a Jupiter úgynevezett mágneses csóvájáig. Ezt a területet, melyet kén és oxigén ionok uralnak, az Io vulkánjai hozták létre. A töltéssel rendelkező részecskéket foglyul ejtette a Jupiter mágneses mezeje, majd ebből a mágneses kotyvalékból a napszél egy több százmillió kilométerre elnyúló csóvát alakított ki, ami gyakorlatilag a Szaturnusz pályájáig terjed. Ezen a területen még soha nem járt űrszonda, a tudósok nem ismerik az ott végbemenő folyamatokat.

A New Horizons egy hónapon át vizsgálja a csóvát, elméletileg a teljes hosszának egynegyedét járva be júniusban. A Jupiter rendszerében tett látogatás során telefotó kamerája részletes keresést fog folytatni eddig még fel nem fedezett holdak után, és szemügyre veszi a bolygó karcsú gyűrűrendszerét is, melyről háromdimenziós térképet készít. A Jupitert legközelebb a NASA 2016-ban induló Juno expedíciója látogatja meg. Eddig a New Horizons alig tért el tervezett útvonalától, 77 kilogramm üzemanyagából még 25 maradt a későbbi pályakorrekciókra, mellyel elvileg akár a Kuiper-öv jeges objektumait is megközelítheti.