Az Intel chipgyárat létesít Kinában

Az Intel és a kínai kormány megállapodást írtak alá, miszerint az Intel 2,5 milliárd dolláros befektetéssel mikrochip gyártóüzemet létesít Kínában. Az Intel még nem erősítette meg az értesülést.

Az Intel a közeljövőben Kínára is kiterjeszti mikrochip gyártását, bár ezt hivatalosan még nem jelentették be. A The Wall Street Journal-ban és a Financial Times-ban megjelent hír szerint az Intel és a kínai kormány aláírták azt a megállapodást, miszerint az Intel 2,5 milliárd dolláros befektetéssel mikrochip gyártóüzemet állít fel a Dalian nevű kikötővárosban.

Eddig is lehetett hallani pletykákat a leendő kínai Intel gyárról, és bár a hivatalos bejelentésre néhány hetet még várni kell, nyilvánvaló hogy a Kínában felépített amerikai üzem mérföldkőnek fog számítani ebben az iparban. A több országra vontakozó kínai export tilalmak eddig akadályt jelentettek: a Wassenaar Arrangement (Wassenaar Intézkedés) azért jött létre, hogy Kínát és más országokat megakadályozzon abban, hogy bizonyos fejlett haditechnikához jussanak. Ez az intézkedés határozott korlátokat állít fel az Egyesült Államokból Kínába importált technológiákkal kapcsolatban, és vonatkozik a 180 nanométernél kisebb eszközök gyártására alkalmas eszközökre is. A gyakorlatban viszont a cégek exportengedélyt kaphatnak már abban az esetben, ha nem a legújabb technológiát viszik be az országba.

Craig Barrett, az Intel elnöke 2004-ben még nagyon pesszimista volt egy Kínában felépülő Intel gyár lehetőségével kapcsolatban. "Szinte kizártnak tartom, hogy az amerikai kormány hozzájárulna egy 90 nanométeres, 300 mm-es wafereket alkalmazó gyár felépítéséhez Kinában. Az amerikai export-korlátozások nem segítik a mi iparágunkat Kína viszonylatában" - mondta akkor Barrett. Ennek ellenére az Intel már most is üzemeltet összeszerelő és kísérleti üzemeket Shanghai Pudong körzetében és Chengdu-ban, igaz, ezekben egyenlőre a máshol legyártott processzorokat tesztelik és csomagolják. Az új gyárban viszont már 90 nanométeres processzorokat gyártanának 300 miliméteres ostyákon.

Az új gyár beindulásakor a 2004-ben még újnak számító 90 nanométeres technológia két generációval hátrébb lesz az Intel ma legfejlettebb, 45 nanométeres technológiájával szemben. Risto Puhakka, a VLSI Reaserch elemzője szerint indokolatlannak és furcsának tűnhet 2,5 milliárd dollár befektetése egy elavult technológiába, de az Intel valószínűleg szeretné megvetni a lábát Kínában és már jelen lenni akkor, amikor lazítanak az exportkorlátozásokon.