Bezzeg Észtország!

Nem tellik el úgy hét, hogy valamelyik média vagy politikus ne példálózna azzal, hogy Magyarország le van maradva vagy éppen előrébb jár a többi újonnan csatlakozott EU tagországhoz képest. A statisztikák mellett személyesen is meggyőződtünk arról, hogy milyen is az a bizonyos fejlettség a honfitársaink által ritkán látogatott Északon. Az eredmény sokszor meglepő, de a politkusok kirohanásaihoz képest azért jóval árnyaltabb.

A balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia) Magyarországgal egy időben csatlakozott az Európai Unióhoz, bár az uniókkal nekik nagyobb tapasztalatuk van, mint nekünk, hiszen alig másfél évtizede estek ki a Szovjetunió nevű csodából. Ahhoz képest viszont egész jól állnak, legalábbis fővárosaik állapotát és technológiai fejlettségüket tekintve. A három ország közül Észtország GDP-je a legmagasabb, ami 16 ezer dollárt jelent fejenként évente.

A Magyarországhoz hasonló érték nem meglepő, mivel külön iparággá nőtte ki magát, hogy a finnek minden hétvégén oda járnak át piálni és bevásárolni, mivel otthon minden jóval drágább, különösen a szesz, a két főváros közti 82 km pedig nem távolság még tengeren sem. A másik két ország GDP-je ennél jóval alacsonyabb, körülbelül 15-15 ezerre rúg. Persze könnyű nekik, mert kevesen vannak, hisz Észtország mindössze 1,3 - Lettország 2,3 - Litvánia pedig 3,5 millió lakossal bír, tehát összesen nincsenek annyian, mint a magyarok. És nem is keresnek annyit, hiszen az átlag bérek a statisztikák és a helyiek beszámolója szerint is mindhárom országban 2-400 dollár körül mozognak, ami valóban átlag, hiszen egy bolti eladó ennél jóval kevesebbet, egy menedzser pedig nagyságrendekkel többet keres.


A fizetésük viszont paritásos értéken számolva jóval többet ér, mivel minden nagyon olcsó. A turistahelyek árazása közel azonos a hazai árakkal, de egy doboz Marlboro 1 euro, egy Big Mac közel 2 euro, a gyorshajtást Észtországban pedig 60 euroval büntetik. Az ételek és a ruházati cikkek ára szintén alacsonyabb, bár náluk is jellemző a hazai tesco-gazdaságos vonal más cégnevekkel, azaz gyenge minőségű élelmiszereket hiperolcsón lehet vásárolni. A három ország megvizsgált műszaki boltjai szerint viszont a számítógép alkatrészek és a műszaki cikkek közel azonos árban vannak. Alaplap, grafikus kártya, egér, monitor, LCD TV árakban mindössze +-10%-os eltérést tapasztaltam, ami akár a valuta árfolyam ingadozás javára is írható.

Internet

Itthon nagyon büszkék vagyunk arra, hogy immáron minden harmadik ember rendszeres internet használó, azaz a penetráció elérte a 30-33%-os értéket a tavalyi évben. Ez nagyon dicséretes dolog, de az előző bekezdésből kiderült, hogy a három balti ország valamivel szegényebb, mint mi vagyunk, ehhez képest a penetráció értéke Észtországban 51%, Lettországban 45%, Litvániában pedig 35%. Ehhez azért tudni kell azt is, hogy Litvániában van körülbelül 5 nagyváros, de a vidék 2-10 házas tanyák ezreit rejti elszórva néhány kisebb várossal megfűszerezve. A főváros szép, ápolt és felújított, a vidék és a külváros viszont sokszor úgy fest, mintha a Stalker nevű játék díszletei keltek volna életre a csernobili valóságot ábrázolva.


A letteknél is az ADSL a legelterjedtebb kapcsolódási forma az internetre, s általában 1 Mbit a legalacsonyabb sávszélesség amit kínálnak a szolgáltatók, körülbelül 5000 Ft-os áron, a legnagyobb pedig 10 Mbit, amiért nem sokkal többet, 9-10 000 Ft-ot kérnek. A vidéki ADSL helyzet náluk úgy tűnik megoldott, hiszen minden 1-2 ezer fős településen már elérhető a DSL, az annál kisebb helyeken maradt a betárcsázós kapcsolat.

Az infrastruktúra sok helyütt fejletlen, hiszen több nagyobb kábeltv/internet szolgáltató kizárólag új építésű lakóparkok, belvárosi övezetek részére kínálja a szolgáltatását. Ugyanakkor az Elion nevű szolgáltató vezeték nélküli kapcsolatot kínál 5-9 ezer forintnyi pénzért a nagyon vidéki embereknek is, igaz ez csak 256-512-1024 kbit/s sávszélességet jelent és egy legalább 7 méter magasra állított antennát, amit még plusz 2 ezerért kell bérelni havonta. Ezek a megoldások főként WiMax technológiára épülnek, ami itthon még szűz terület.


Érdekes, hogy arrafelé a fiatalok körében nem olyan népszerű a notebook annak ellenére, hogy a legtöbben megengedhetnék maguknak. Barátaink becslése szerint mindössze minden 10. fiatal rendelkezik hordozható számítógéppel, még mindig inkább az asztali megoldásokra esküsznek. A World of Warcraft közepesen népszerű náluk, játszanak vele sokan, de nem számottevő, inkább az FPS tábor a nagyobb, akik még mind a mai napig CounterStrike őrületben szenvednek.

Online területen náluk is az MSN (kevésbé) és a Skype (nagyon) a legnépszerűbb netes kommunikációs felület, de van saját "iwiw"-ük a Draguliem.lv, amit itthon baratikor.com néven ismerhetünk. Igaz, hogy a szomszédos országok is ide csatlakoztak, de a jelenlegi közel egy millió felhasználó igen szép szám egy kétmilliós országhoz képest.