Az internet miatt aggódnak a lapkiadók

Az internet konkurenciája és a csökkenő példányszám miatt aggódnak a lapkiadók. Csökken az olvasók száma, s a fiatal generáció előnyben részesíti az internetet.

Ez tűnt ki a Német Lapkiadók Szövetségének (BDZV) most nyilvánosságra hozott, éves jelentéséből, amely megerősítette, hogy csökken az olvasók száma, s mindenekelőtt a fiatal generáció részesíti előnyben az internetet. Pedig Németország immár hagyományosan Európa és a világ egyik legnagyobb lappiaca. Az országban összesen 352 napilap jelenik meg, ezek összes példányszáma azonban első ízben esett 21 millió alá.

Németország keleti felében valamivel jobb a helyzet. Ez a beszámoló szerint azt jelenti, hogy az emberek több mint a felének valami fajta "napi kapcsolata" van az újságokkal. Ebben azonban benne foglaltatik az is, hogy egyesek csak a helyi futballklub eredményére kíváncsiak, mások pedig az orvosnál villámgyorsan átlapoznak egy-egy újságot. A példányszám-csökkenés egy év alatt két százalékos volt. Ez még talán nem is olyan aggasztó, a kiadók számára azonban aggodalomra ad okot, hogy ez a csökkenő irányzat évek óta tart. S mindezzel párhuzamosan megfigyelhető az a változás is, hogy a fiatalok, s a kissé idősebbek - úgy 35 éves korig - már nem az újságokon nevelkednek, hanem az interneten kutatnak a számukra érdekes információk után.

A lapkiadók ugyanakkor kénytelenek voltak megállapítani azt is, hogy ezen a tendencián immár aligha lehet változtatni. Új stratégiára van szükség, mégpedig elébe kell menni a fiatalok igényeinek. Tudomásul kell venni ugyanis, hogy azok a fiatalok, akik 20 évesen egyáltalán nem, vagy alig olvasnak újságot, 30 vagy 40 éves korukban sem teszik majd ezt. Azaz ha a hagyományos újságot nem akarják a kezükbe venni, ott kell "megcélozni" őket, ahonnan az információkat szerzik, mégpedig a mobilok képernyőin, a számítógépeken. S mindebből az is egyértelmű, hogy a mai fiatalok nem elsősorban a hagyományos újságok hagyományos tartalmi információi iránt érdeklődnek, hanem egészen más jellegű hírek iránt. A hangsúlyt tehát ebből a szempontból nemcsak az új megjelenésre, hanem egyidejűleg az új tartalomra kell helyezni, s ez pedig óriási kihívás a szerkesztőségek számára.

Mindez a német lapkiadókat arra késztette, hogy egyre újabb internetes oldalakkal jelenjenek meg. Ezek száma már ma is meghaladja a hatszázat, de a kínálatot még sokoldalúbbá és igényesebbé akarják tenni. Ugyanakkor még mindig erősen érvényesül egyfajta "grátisz mentalitás", még akkor is, ha az internetből származó jövedelmek az elmúlt évben mintegy 60 százalékkal növekedtek. Még mindig kevés azoknak az újságoknak a száma, amelyek nyomtatott kiadásokat költségtérítés ellenében teszik fel az internetre. Közéjük tartozik egyébként Németország legnagyobb példányszámú lapjai közül a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung és a liberális Süddeutsche Zeitung.

Mindennek ellenére a kiadók azon a véleményen vannak, hogy nem ez a járható út, a bevételeket sokkal inkább az internethez kapcsolódóan más forrásokból - például utazások szervezésével, párválasztással, vagy pedig különböző ár-, illetve termék-összehasonlításokkal - kell megcélozni.

Azért minden fajta üzleti modell ellenére az újságkiadók egyáltalán nem adták fel a harcot a hagyományos újságolvasók megtartásáért, illetve visszahódításért. Ugyanakkor tudják, hogy ez nem lesz könnyű, s nemcsak az internet térnyerése, hanem egyebek között a lakosság növekedésének megtorpanása, sőt a népesség csökkenése miatt is. Az újságok reklámkampányának középpontjában most az a jelszó áll: "Aki olvas, az ért." Mindazonáltal a kiadók sem egészen biztosak abban, hogy ennek tartalmát minden megcélzott személy valóban meg is érti.