Tűzijáték fotós iskola

Újra itt az Államalapítás ünnepe, amelyet több településen is tűzijátékkal ünnepelnek. A kivonuló nép szereti az eseményeket megörökíteni, de aki a képeken lévő nagy feketeségen túl másra is szeretne emlékezni, annak íme 10+1 szempont a tűzijáték-fotózáshoz.

Tűzijátékot fotózni alapjában véve nem is nehéz feladat, amennyiben néhány szabályt betart a fotós. A szűk keresztmetszetet inkább a felszerelés okozza, így sajnos a kompakt/ultra-kompakt alapmodellekkel rendelkező lelkes fotósokat ki kell ábrándítani már az elején: azokkal a gépekkel, amik apró objektívjükkel alig eresztenek be fényt rövid záridő mellett, és azokkal, amikkel nem lehet manuálisan állítani a rekesz- és záridő-értékeket, egyáltalán nem lesz sikeres a vadászat. Mára viszont nem túl drága kategória egy alapabb digitális tükörreflexes szett, amivel komoly meglepetést okozhat önmagának is bárki. Augusztus 20. előtt néhány nappal még nem késő felkészülni a megmérettetésre.


1. Használjunk állványt

Mielőtt bárminemű technikai ömlengésbe mennénk át, az első szabály, hogy a kép ne kézből, ne a Citadella falára szorítva készüljön, ugyanis ez a legalább 1 másodperces záridők mellett biztosan életlen, bemozdult képekhez vezet, függetlenül a beállítások helyességétől és a gép minőségétől. A legjobb megoldás, ha a fotós rendelkezik egy háromlábú állvánnyal, amivel stabilan elhelyezheti a gépet a talajon. A képet előre érdemes megkomponálni és a gépet rögzíteni a kívánt pozícióban.

Aki valamilyen oknál fogva mégis ultrakompakt géppel szeretne próbálkozni, annak is érdemes megfontolnia egy állvány használatát. Alig párezer forintos áron bármely fotós üzletben kapható asztali állvány, ami ezeket a pici gépeket teljesen stabilan képes megtartani. Alternatív megoldásként pedig akár apró babzsákot is lehet használni, amivel a tartófelület egyenetlensége is megoldódik, illetve a fényképezés szöge is "beállítható".

2. Távkioldás

Szintén a bemozdulással kapcsolatos probléma. Hiába fixáltuk a gépet egy állványra, ha a gomb megnyomásakor illetve felengedésekor megmozdítja a fotós az egész konstrukciót akkor a kép első fél másodperce alatt minimális, de a fényes objektumok fotózásakor annál feltűnőbb bemozdulás lesz látható a képeken. Ennek elkerülésére két módszer is adódik. Az első - ami a legtöbb gépben elérhető funkció, legyen az kicsi vagy nagy - a két másodperces időzítés. Ez még nem túl hosszú idő ahhoz hogy a megfelelő pillanatot elkaphassuk, de ennyi idő alatt el lehet engedni a gépet, sőt annak van ideje a helyére billennie bármilyen erős nyomás ellenére.

Ilyenkor arra kell figyelni, hogy ez 2 másodperc előre legyen beleszámolva a képbe. Ha már "fütyül" a leghangosabb rakéta, akkor nyugodtan lehet nyomni a gombot, nem szabad megvárni ezzel a robbanást, mert a legszebb pillanatok maradhatnak le. A másik - ennél jobb megoldás - a távirányító használata. A picit is komolyabb gépekhez jár már infrás távirányító, amivel a gomb lenyomásával egy időben kezdődhet az exponálás.


3. Komponálás

Az egyik legnehezebb feladat a tűzijáték fényképezésénél a kép megkomponálása. Mivel alapjában véve sötét van, ezért a keresővel eleve nehéz kiválasztani a megfelelő keretet a képhez, ráadásul előre nem lehet tudni, hogy éppen mi következik, mekkora lesz a robbanás és pontosan milyen magasra lövik az épp következő rakétákat. Itt a leghasznosabb dolog a jó megérzés, persze van néhány trükk, amivel erre rá lehet játszani.

A jó képekhez érdemes felmérni előre a terepet, kiválasztani egy jó "lest". Mindenképp előre meg kell vizsgálni, hogy mi lesz az előtérben, mi lesz a háttérben. A hosszú záridővel készült képeken a városi fények is bőven jól láthatóak lesznek. Aki kicsit szorgalmasabb, akár utána is érdeklődhet, hogy idén éppen honnan fogják fellőni a rakétákat és milyen attrakciókra lehet számítani, milyen magasságra, mekkora átmérőkre, stb. A kép tervezésekor előre érdemes kipróbálni pár jó beállítást és a kereső helyett az eget kémlelni tudva azt, hogy éppen melyik rész van lefedve az objektív által. A digitális gépek előnye, hogy a próbálkozások száma szinte végtelen, érdemes élni a lehetőséggel.

A jó tűzijátékfotón nemcsak maguk a fényvirágok látszanak, hanem a környezet is. Egy széles látószögű lencsével itt Budapesten is gyönyörű képeket lehet csinálni, amiben benne van 1-2 Duna híd, a Parlament vagy épp a másik oldalról lőve a vár. Ehhez mindenképp egy magasabb helyre van szükség, legyen az háztető, hegytető vagy bármi, illetve az állványt is érdemes még világosban beállítani a legjobb szögekhez. Azt is érdemes előre kipróbálni, hogy az adott helyen az álló vagy fekvő képek lesznek ideálisabbak. Élesben már nem éri meg ezzel próbálkozni. Hosszú a műsor, de annyira nem.


4. Fókusztávolság

A legnehezebb feladat tűzijáték fotózáskor, hogy a gép az ég megfelelő részére legyen beállítva a megfelelő időpontban. Ez főként akkor kihívás, ha nagyobb fókusztávolsággal, szűkebb kivágásokkal próbálkozik valaki. Nagyrészt érdemes nagylátószöggel próbálkozni, mert az jobban kiszámítható, nagy felbontás esetén onnan ki lehet vágni még bizonyos részeket. Aki rá szeretne menni egy-egy effektre szűken, annak a tapasztalat mellett sok szerencsére is szüksége lesz, illetve opcionálisan egy jó zoom lencsére. Ezek közül a jól sikerült képek látványosak és színekben gazdagok lesznek, de az utólagos kivágás eredménye sem marad el sokkal.

5. Rekeszérték

Viszonylag általános kérdésnek számít, hogy vajon milyen rekeszértékkel érdemes az égi show-t fényképezni. Sokakban az a tévhit él, hogy minél gyorsabb beállítás mellett készülhetnek jó képek, amihez túl tág rekeszértéket (f/3.5) adnak meg. A valóság viszont az, hogy a tűzijáték világító részei nagyon fényesek, így egy közepes vagy nagyon szűk rekesznyitás sokkal működőképesebb. A tapasztaltabbak szerint ennek valahol f/8 és f/16 között érdemes lennie.