11 hasznos tipp 7 milliárdos árbevételű üzlet létrehozásához

Tegnapi cikkünk folytatásaként, szintén az Ebusiness Symposiumon elhangzottakból szemezgetve, Várkonyi Balázs, az Extreme Digital ügyvezető igazgatójának előadását dolgozzuk fel, amiből kiderül, hogy valóban lehet sikeres online alapokon nyugvó kereskedést csinálni hazánkban. Lássuk hogyan!

A következő írás messze nem PR cikk, egy szóval sem állítom, hogy az üzlet jó, nem állítom, hogy érdemes ott vásárolni, nem érdekel, hogy olcsóbbak-e másoknál, nem garantálom, hogy a garanciális ügyintézésük korrekt. Ezekről a dolgokról ha akarják győzzék meg ők az olvasót fizetett hirdetéssel, itt egyszerűen csak a történetükről van szó, amivel 7 év alatt évi 7 milliárd forgalmat értek el, melyet az Ernst & Young pár hónapja "Entrepreneur Of The Year" ("Az év üzletembere") díjjal értékelt. Ráadásul a bevándorló multik országában mindig egy kellemes sóhaj hagyhatja el tüdőnket, ha az OTP-n és a MOL-on kívül más cégek is lerohannak szomszédos országokat.

1., Jó időben, jó célpontra lőve

Várkonyi Balázs

Az Extreme Digital (továbbiakban eDigital) élete 2001-ben kezdődött, amikor az internet elérés még olyan ritka volt, mint a fehér holló. Az internet alig volt megtalálható néhány tizezer otthonban, bár a nagyobb vállalatok és az oktatási intézmények nagy része már behúzta a drótot. Aki még emlékszik, ez volt az az év, amikor az ADSL kapcsolatok hódító útjukra indultak, a kábeles net pedig még szintén gyerekcipőben járt. A megfizethető sávszélesség 384 kbit volt, ami kb. 11 000 forintba került havonta.

Ekkoriban Magyarországon online tartalom­szol­gál­ta­tás már létezett, de kereskedelem gyakorlatilag még alig. Volt már [origo], Index és természetesen több éve SG.hu is. Az Index szintén ebben az évben erőltette az online kereskedelem témát, de náluk valamiért nem működött, pedig a gáztűzhelytől a súlyzókészletig mindent lehetett kapni a "plázájukban". Az eDigital két alapítója ekkor gondolta úgy, hogy belecsapnak a bizniszbe, amihez pénzük összesen annyi volt, amennyi akkor a Kft. alapításhoz kellett. Ez 3 millió magyar forint. Ebből úgy gondolták, hogy megalakítják a céget, de nem árulnak majd semmi mást, csak olyat, amit meg is vesznek: műszaki cikk.

2., Vegyes jelenlét

Az online boltokkal jogi és fogyasztói bizalom szempontjából is mindig az volt a legnagyobb baj, hogy kissé misztikus ködbe veszett elérhetetlen valamik. Az eKereskedelmi törvény legutóbbi változtatásakor is kardinális kérdés volt, hogy a neten sáfárkodóknak milyen fizikai megjelenésről kell gondoskodni. Korábban üzlethelyiséget is fenn kellett tartani, most már elég egy ügyfélszolgálatra alkalmas helyiség. Ez persze lehet Hernádnémetiben is vagy Zalakaroson.

Az eDigital-os srácok viszont megérezték, hogy csak online bolttal nem lehetnek sikeresek, ezért a vegyes jelenlét mellett döntöttek. Egy teljes értékű boltot hoztak létre, majd a fővárosban később újabbakat is nyitottak. A kulcs a tettenérhetőség. Be lehet menni, meg lehet nézni, de a vásárlót inkább az online felület felé vezetik, hiszen ott kényelmesebben tud válogatni és nem kell minden ügyfél mellé egy eladó is.

3., Pénz nélkül okosan

Ahogy említettem fentebb, mindössze 3 milliós tőke állt állítólag rendelkezésre, ami nem sok mindenre elég, árukészletre főleg nem. Akkoriban - ahogy mostanában is - gombamód szapora fajta volt a számtech bolt, ezért viszonylag nehéz volt elhitetni a beszállítókkal, hogy ha adnak nekik hitelre dolgokat, akkor abból nem lesz baj. Várkonyi személyesen zarándokolt el minden fontosnak ítélt helyre és sikerült kijárnia, hogy megfinanszírozzák nekik - az akkoriban egyébként robbanásszerű növekedést produkáló - nagykerek a termékeket. Így a két fiatalember nem a saját, hanem a nagykerek pénzével bűvészkedett. Ez ma már lehet, hogy nem lenne így, de akkor még bátrak voltak a disztribútorok.

A gyors sikerhez itt Magyarországon elég olcsónak lenni, amit meg is fogadtak és emlékeim szerint a most legnagyobb számítástechnikai kiskereskedelmi cégek mindegyike pontosan ezt a mintát követte. Mivel hitelre hoztak el mindent, ezért az egyetlen cél az volt, hogy a rendelést hamarabb el kellett adni, mint ahogyan az megérkezik a raktárba. Erre az online üzlet egyébként is nagyon alkalmas, mert rendeltek mondjuk 20 darab monitort, főoldalon beakciózták, és ha a szállítmány 4 nap múlva érkezett meg, akkor a nagy részét már postázhatták is. Mivel ez sikerült nekik, ezért képesek voltak időben fizetni - nilván számos ellenpélda is van, de tegyük fel, hogy többnyire sikerült -, így egyre jobb feltételekkel vásárolhattak, olcsók tudtak maradni és profitot is realizálhattak.

4., Jobbról előzni a piacot

2001-ben a koncepció internetes áruházhoz nem is lehetett volna más, mint a műszaki cikk és hardver eladás, hiszen ekkor még szinte kizárólag a kattant számítógépesek neteztek, arra meg nem is mert gondolni senki, hogy Mari néni mosóport venne neten. (Az Index plázája ezért fulladhatott be) Ugyanez az év volt viszont, amikor már a használt hardver seftelés kiment a divatból, egész megfizethető lett a PC, indult a digitális fotózási piac. Magam is 2002-ben vettem első 2 megapixeles digitális fényképezőmet. Az apró, de gyorsan reagáló cégek erre a trendre ráugorhattak, míg a multik, hipermarketek és egyéb nagy méretű kiskereskedelmi cégek csak kb. másfél évvel később ismerték fel ugyanezt. Ennyi idejük volt a kicsiknek robbantani. Azóta ugye a Tesco-ban is van külön PC sarok, műszaki osztály.

5., Gondok: kiszállítás és garanciális ügyintézés

Az online boltok többsége ezzel a problémával nagyon hadilábon állt, és éveken keresztül nem is nagyon tudták megoldani. Persze idővel, egy adott méret elérését követően már lehet kapacitást szánni erre. Igaz, hogy a hardcore számítógépes arcokat elveszítették, mint potenciális vevőt, de a laikus sem venne kétszer ugyanott semmit, ha egyszer megszívatják a csomagküldők. Ráadásul egy balul elsült sztori másnap biztosan ott volt az összes netes fórumon, ezért ezek számát minimálisra kellett csökkenteni.

Ehhez nem árt egy korrekt futárszolgálat, ahol a küldönc engedi kinyitni a csomagot, nem árt ha ingyen visznek ki mindent, nem árt ha a hibás termékért is kimennek ingyen és visszahozzák. A törvény ugyan csak azt írja elő, hogy biztosítani kell a lehetőséget a cserére 8 napon belül, de a vevő elégedettsége az üzlet érdeke is. Ez mégsem számít sokat, hiszen Várkonyi elmondása szerint mind a mai napig, még a vidéki megrendelések 60%-ánál is felcammognak a vevők Pestre és személyesen veszik át a terméket.