Egyre többet árul el magáról az antikytherai mechanizmus

Az antikytherai mechanizmus, egy fogaskerekekkel működő ókori görög szerkezet két évvel ezelőtt már ámulatba ejtette a világot, amikor tudósok kikövetkeztették, hogyan lehet az i.e. 150 környékén készült szerkezettel összetett csillagászati számításokat végezni. A kutatások azonban ezzel koránt sem értek véget és most úgy tűnik, hogy az 1901-ben a tenger mélyéről előkerült eszköz ennél sokkal többet tud.

Így nézhetett ki egykoriban

A kutatók évek óta próbálják megfejteni a mechanizmus darabjaiba vésett írásokat és ezáltal a különböző funkciókat. Legújabb eredményeik szerint az antikytherai mechanizmus összeköti a csillagászok által használt technikai kalendáriumokat a mindennapok naptáraival, ami az ókori görög társadalmat is irányította, beleértve az olimpiák időzítését. "A mechanizmus tele van meglepetésekkel" - mondta Alexander Jones a New Yorkban működő Ókori Világ Tanulmányainak Intézete részéről, aki a vésetek értelmezésén dolgozó csapat tagja. "Legfrissebb eredményeink elsőként világítanak rá az eszköz kulturális gyökereire."

Az olimpiai játékok első napja egy négy éves időszak kezdetét jelelte, az úgynevezett olimpiádét. Ez volt az a naptárrendszer, amit az összes görög városállam alkalmazott, egységet víve a hellén világ kronológiájába. A játékok a nyári napfordulóhoz legközelebb eső teliholdkor vették kezdetüket, ennek a megállapítása pedig csillagászati jártasságot feltételez. Az olimpiai játékok volt a legrangosabb az ókori görögök négy játéksorozatában. Az első írásos emlék az olimpiáról i.e.776-ból származik, ami egészen i.sz. 394-ig folyamatosan megrendezésre került, ekkor a kereszténységet minden lehetséges eszközzel támogató I. Theodóziusz római császár betiltatta.

Az antikytherai mechanizmus legújabb dekódolása, ami a londoni Images First matematikusa, Tony Freeth és munkatársai nevéhez fűződik, új fényben tünteti fel a naptár sémák tervezését, alkalmazását és integrálását. Az eszköz fogaskerekek és tárcsák szövevényes rendszeréből tevődik össze, utóbbiak a naptári ciklusokat testesítik meg. A tárcsák forgatásával az eszköz használója ki tudja számítani a csillagászati ciklusok közötti összefüggéseket, levezetve a Nap és a Hold viszonylagos elhelyezkedését és előre tudja jelezni a fogyatkozásokat.

Azonban a Kréta közelében elhelyezkedő Antikythera szigeténél a tenger fenekén eltöltött két évezred igencsak megviselte a szerkezetet. 1901-ben bukkantak rá szivacshalászok egy római hajóroncsban, ahonnan számos görög műtárgyat hoztak a felszínre. A mechanizmusból 82 töredék került elő, köztük 30 fogazott kerekének maradványai. A leletek mind egy athéni múzeumba kerültek, a mechanizmus jelentőségét azonban jó ideig senki sem ismerte fel, míg egy brit régész el nem kezdte vizsgálni, felfedezve benne az óraműhöz hasonló szerkezetet, amihez hasonlót csak majd' másfél évezreddel később alkotott az emberiség.


A kerekek fogainak száma rendkívül fontos tényező, azonban erre csak a megmaradt darabokból lehet következtetni. A legtöbb feliratot rozsda és a felületre lerakódott tengeri üledékek borítják. Olvasásukhoz a kutatók egy mikrofókuszos röntgen CT-t alkalmaztak. Freeth is részt vett a vizsgálatokban, majd más módszerekkel vegyítve lassan felfedte a szerkezet páratlan kifinomultságát, ami gyakorlatilag egyedülállónak mondható egészen a középkor óraműveinek megjelenéséig.

A brit kutatás szerint az eszköz egyesíti az idő nehezen érthető csillagászati meghatározásait a polgári társadalom naptárával. Egy másik ókori görög naptár ciklust, a meton-ciklust azért hozták létre, hogy megbirkózzon a hold ciklus és a napév - az az idő, ami alatt a Föld megkerüli a Napot - összemérhetetlenségével. Egy meton-időszak 235 hold hónappal egyenértékű, ami szinte pontosan 19 napévnek felel meg. A meton-ciklus, amiről korábban azt feltételezték, hogy csak a csillagászok használták, megjelenik az antikytherai mechanizmus egyik tárcsáján, a tárcsán azonban az északnyugaton élő korinthoszi kolóniák által használt naptár hónapjainak nevét vésték fel, ami azt bizonyítja, hogy az eszközt hétköznapi számításokhoz használták, utalva egyben az eredetére is.

A hajóroncs rakománya a keleti területekről származott, ezért a kutatók mindeddig onnan származtatták a szokatlan szerkezetet is, Rodosz szigetét jelölve meg legfőbb esélyesként. Freeth és csapata azonban úgy véli, hogy az eszköz Szirakúzából, Szicíliából származhat, arról a korinthoszi telepesek által alapított gyarmatról, ahol Arkhimédész is dolgozott az i.e. 3. században. "Arkhimédész Szirakúza i.e.212-es ostromakor vesztette életét, ezért biztosak vagyunk benne, hogy nem ő készítette a mechanizmust" - mondta Freeth. "Az azonban elképzelhető hogy az ő szellemi örökségéből eredeztethető a korát jócskán megelőző szerkezet. Ez egy csábító gondolat, azonban jelenleg nem több puszta spekulációnál."

Az olimpiád ciklus egy másodlagos tárcsán jelenik meg a meton-tárcsa belsejében, melyet korábban a meton-ciklus egy lépcsőfokának, az úgy nevezett kallippikus ciklusnak gondoltak. "Nagyon meglepett amikor rájöttünk, hogy ez az ókori játékok négy éves ciklusát mutatja. A mechanizmus egyre több meglepetést tartogat" - összegzett Freeth. A témához érdemes megnézni a Nature által készített rövidfilmet, melyben több szakember is megszólal, köztük Freeth és Jones is.