2008. október 11. 03:29, Szombat
Kiadó: 1C Company
Fejlesztő: Katauri Interactive
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: a cég nem közölte
Ajánlott: Pentium IV 3000 MHz, vagy ezzel analóg AMD chip, 1 GB RAM, Nvidia GF7800 256 MB vagy ezzel analóg ATI termék
Hasonló játékok: Heroes of Might and Magic sorozat, Disciples 2
Kategória: stratégia
Többé-kevésbé ismert tény - különösen jelen cikk tárgyának bejelentése óta -, hogy az oly nagy sikereket elért Heroes of Might and Magic sorozat nem a földből pattant ki, előtte a New World Computing már kísérletezett hasonló stílussal a King's Bounty-ban. A játék sokakra volt nagy hatással, köztük a Katauri Interactive munkatársaira is, akik Battle Lord néven egy teljesen hasonló stílusú művet fejlesztgettek, mikor - legnagyobb szerencséjükre - kiadójuk megvásárolta a jogokat a King's Bounty névhez. Így a meglehetősen semmitmondó eredeti címről gyorsan a sokkal nagyobb figyelmet felkeltő King's Bounty: The Legend címre keresztelték a játékot, amire az emberek azonnal felkapták a fejüket, és (kis túlzással) osztatlan lelkesedéssel kezdték el várni a megjelenést. A játék végül megérkezett, lássuk tehát, sikerült-e beváltania a hozzá fűzött reményeket!
A játék elején szembesülünk a hasonló témájú művek szokásos első döntésével: választanunk kell egyet a harcos, varázsló és "valami a kettő között" (jelen esetben ez a paplovag) kasztú karakterek közül, akik majdnem egyező képességekkel - bár azért mindenkinek jut két egyedi skill is -, de teljesen más fejlődési iránnyal (erről majd később) rendelkeznek. Ezután megnézhetünk egy hosszú intrót, ami szemtelen módon csak egy mozdulatlan háttérkép előtt megjelenő szöveg felolvasásából áll.... Persze meg lehet védeni azzal, hogy direkt rágyúrtak a retró érzésre, de ez 2008-ban akkor is fájú hiányérzetet hagy maga után.
Miután átestünk Endoria világának történelmi gyorstalpalóján, mesterünk előtt találjuk magunkat, aki közli, hogy eleget tanultunk, ideje letennünk az utolsó vizsgákat és kilépnünk a nagyvilágba. A próbák érdekessége, hogy a játék azt az illúziót kelti, mintha az egyes tesztek eredményétől függne, hogy milyen ranggal távozhatunk az akadémiáról. Viszont a szomorú igazság az, hogy mindenképpen a királyi kincskeresők zsúfolt élete vár ránk (bár számos próbálkozásból egyszer sikerült elérnem, hogy a mester pedzegesse az "evil spirit slayer" rangot, de ez ennyiben is maradt). Ebbe beletörődve kilépünk tehát a kastély alagsorából, és megkapjuk első feladatunkat uralkodónktól, aki ezután utunkra enged, hogy csodáljuk meg a világot.
Nyilván senkit nem lep meg, hogy a Legend nem csak a címét kölcsönözte az eredeti King's Bounty-tól, hanem a játékmenet alapjait is teljesen átvették a fejlesztők. Adott egy hatalmas térkép (mely sok kisebb területre van osztva), s ennek minden zugát kincsek, épületek, és ellenfelek népesítik be. Az épületekben egységeket vehetünk, hogy aztán az ellenfeleket legyőzve hozzáférjünk a kincsekhez. Ha összefutunk egy ellenféllel (egészen pontosan egy ellenséges sereggel, hiszen egy térképen mászkáló magányos zombi általában egy egész élőhalott hordát jelképez), akkor a Heroes of Might and Magic-részekből is jól ismert csatanézetre vált a játék.
A hatszög alakú mezőkre osztott pályán úgy kell irányítanunk egységeinket, hogy a végén mi maradjunk állva. Győzelmünk jutalma némi tapasztalati pont és sok arany. Ezután visszatérünk a nagy térképre, pótoljuk az elhullott egységeket, keresünk egy újabb ellenséges sereget és megismételjük az előző folyamatot. A változatosság kedvéért a csaták mellett küldetéseket is teljesíthetünk, melyek jellemzően a meglehetősen fantáziátlan "öld meg ezt, hozd el azt, menj el ide" vonalon mozognak, de legalább több tapasztalati pontot kapunk a teljesítésükért, mint egy átlagos csatáért.