A Biblia és a tudomány találkozója Salamon bányáinál

Nem mindennap találkozik a Biblia és a tudomány, a modern kormeghatározó módszerek azonban megállapították, hogy a Jordániában található hatalmas bányák, melyeket a bibliai Edom bányáinak vélnek 3000 évesek, némi megerősítést adva annak a sokat vitatott elméletnek, hogy ezek a Dávid, majd fia, Salamon király által birtokolt bányák

"Az eredmények rendkívül szilárdak és nem hagynak kétséget a bányák működésének idejéről" - nyilatkozott az Oxford Egyetem kutatója, Tom Higham, aki munkatársaival a rézérc megolvasztásához használt faszén mintákon végzett kormeghatározást. A dél-jordániai Faynan területen található Khirbat en-Nahas bányák felett évtizedek óta folynak a viták. Egy 1930-as évekbeli ásatás során egy amerikai régész, bizonyos Nelson Glueck egyenesen azt állította, hogy ezek Salamon bányái. Egy fél évszázad alatt azonban ez az elmélet nagy részben semmissé vált, csupán egy konszenzus látott napvilágot, miszerint a Bibliát az i.e. 5. században, jóval a feltételezett események után jelentősen átírták, ezért nem mérvadók a bibliai utalások.

Ezt alátámasztandó a területen zajló brit ásatások kimondták, a vaskor nem is érte el Edomot egészen az i.e. 7. századig, Dávid és Salamon pedig - ha valóban léteztek -, akkor feltehetően később éltek, a bibliai méreteknél sokkal kisebb közösség élén álltak, és kisebb területet foglaltak el. Az új bizonyítékok szerint a bányák - melyek a világ legnagyobb, legősibb és legjobb állapotban fennmaradt bányái - mégis jó eséllyel lehetnek a Bibliában szereplő bányák.


"Nem hihetünk el mindent, ami az ősi írásokban szerepel, de kutatási eredményeink egybeesést mutatnak a régészeti és tudományos adatok, valamint a Biblia között" - mondta Thomas Levy, a San Diegoi Kalifornia Egyetem munkatársa, aki Highammel és egy régész csapattal 2002. óta folytat ásatásokat a területen. Legutóbbi tanulmányukban egy 6 méter mély kürtőben talált olvasztási salakhalom egybefüggő rétegeiből vettek faszénmintákat, melyeket rendkívül precíz radiokarbon kormeghatározási eljárásnak vetettek alá.

A legalul, az olvasztási salak és a szűz föld találkozásánál fellelt szén 3000 éves. "A bányászat első aktív fázisa nem sokkal i.e. 950 után vette kezdetét" - mondta Highham. "Ez az időszak feltehetőleg 40-50 évig tartott, majd egy hatalmas épületet emeltek és a rézgyártás egészen i.e. 840-ig, vagy egy kicsit tovább folytatódott." Az építmény alsó szintjén a régészek két ősi egyiptomi kő és kerámia tárgyat találtak, egy szkarabeuszt és egy amulettet. Egyiket sem helyi anyagokból készítették. A régészek feltevése szerint I. Sheshonk fáraó hadjárata során juthattak el a bányához, akit az Ószövetség Shishak néven említ.

Az egyiptomi tárgyak egyidősek a termelés erőteljes visszaesésével, ami megfelel annak a tézisnek, mely szerint a fáraó Salamon halála után a terület gazdasági életének összeomlásán munkálkodott. "Ez I. Sheshonk szerepét bizonyítja, akinek feltehetően része volt a Földközi-tengeri térség legnagyobb ismert vaskori rézgyárának lerombolásában" - magyarázta Levy, aki szeretné megállapítani ki irányította valójában a bányákat - Dávid, Salamon, vagy a helyi edomita vezetők, akik nem szerepelnek a bibliai szövegekben.