Pénzügyi lökést kap a Skylon

Egymillió euróval támogatja az ESA azt a brit űrrepülő tervezetet, ami szakítva a hagyományokkal teljes egészében újrahasznosítható lenne.

A Skylon űrrepülőgép bármely hagyományos repülőtérről fel tudna szállni, több mint 12 tonnányi eszközt vagy ellátmányt repítene földkörüli pályára, majd ugyanarra a kifutópályára visszatérve fejezné be a küldetést. Az Európai Űrügynökség pénzéből a jármű fő technikáit, mint a Sabre légbeszívásos hajtóművet tesztelhetik. A projekt mögött álló Reaction Engines szerint űrjárművük 10 éven belül eljuthat a világűrbe.

"A hagyományos eldobható rakéták kilövésenként több mint 100 millió dollárba kerülnek, visszatartva a piac növekedését" - mondta a cég ügyvezető igazgatója, Alan Bond. "Az űrbe való eljutás gazdaságosságának szent grálja a ténylegesen újrahasznosítható űrrepülők alkalmazásában keresendő, melyek képesek egy repülőtérről felszállni és közvetlenül eljutni a világűrbe, ahol pályára állítják műhold rakományukat és automatikusan visszatérnek a Földre."


A Skylon koncepció kulcsa a már említett Sabre hajtómű technológia. Ez részben egy sugárhajtómű, részben egy rakéta. A tolóerő biztosításához hidrogént és oxigént éget el, az alacsonyabb légrétegekben az oxigént azonban nem tartályaiból, hanem a légkörből veszi. Nagy sebességnél a Sabre hajtóműnek 1000 fokos gázok beömlésével kell megküzdenie, amit le kell hűteni mielőtt a sűrítésre és a hidrogénnel való elégetésre kerülne a sor.

A Reaction Engines áttörése - egyben legnagyobb műszaki kihívása - egy új hőcserélő előhűtő rendszer, ami rendkívül finom, több ezer vékony falú, kis keresztmetszetű mikrocsőből felépülő hálózatával a forró beömlő gázokat egyetlen századmásodperc alatt -130 Celsius fokos hőmérsékletre hűti. Az ESA pénze az űrügynökség technológiai fejlesztési programjaiból érkezik egy több mint 6,5 millió eurós befektetési csomag részeként, lehetővé téve egy teljes, tesztelhető előhűtő megépítését a Reaction Engines számára.


A Skylon koncepció többi aspektusát is alaposan megvizsgálják az ESA partnerei, az EADS Astrium, a Német Űrügynökség (DLR) és a Bristol Egyetem közreműködésével. Európa az Ariane 5 képében már rendelkezik egy megbízható bővíthető rakétarendszerrel, az ESA azonban folyamatosan tervezgeti a jövőt, szemmel tartva azokat a technológiákat, melyek a kilövőrendszerek új generációját jelenthetik. Az űrügynökség elsődleges célkitűzése, hogy elérhetővé tegye tagállamainak a világűrt, amihez rendkívül fontos a feljutás költségeinek csökkentése. Egy Ariane 5 listaára jelenleg 160 millió euró körül mozog.