Terjed a mexikói sertésinfluenza

A vírus sertésektől érkezett, azonban génjei között találhatunk madár és emberi influenza vírusok génjeit is, ami "rendkívül szokatlan" keverék.

Több száz embert fertőzött meg egy új influenza vírus Mexikóban, eddig legalább 18 eset végződött halállal. Emellett az Egyesült Államokban is 17 ember betegedett meg az amúgy állati eredetű vírustól, ami könnyedén terjed emberről emberre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli ülésen dönti el, hogy járvánnyá minősítse-e. A sors iróniája, hogy miközben éveken át a H5N1 madárinfluenzától tartott a világ, a mostani megbetegedéseket egy sertésvírus, a H1N1 okozza. Az influenza vírusok két fő felszíni proteinjük után kapják jelöléseiket. A H a sertésektől érkezett, azonban az új vírus génjei között találhatunk madár és emberi influenza vírusok génjeit is, ami az USA Járványügyi Központja (CDC) szerint "rendkívül szokatlan" keverék.

Múlt hét szerdán a CDC egy rutin vizsgálata enyhe influenzás eseteket tárt fel március végére és áprilisra vonatkozóan, amit egy új sertés influenza vírus okozott. A fertőzöttek a mexikói határhoz közel eső kaliforniai San Diegoban és a Texas állambeli San Antonioban élnek, életkoruk 9 és 54 év közötti tartományban mozog. Az esetek egyike sem súlyos, a tünetek a hagyományos influenzához hasonlítanak, a szokásosnál erősebb hányingerrel és hasmenéssel.

Csütörtökön a kanadai közegészségügyi hatóságok figyelmeztették a kanadai állampolgárokat, hogy ne utazzanak Mexikóba az ott kialakult súlyos influenzaszerű megbetegedések miatt. Pénteken a WHO Genfben kiadott közleménye szerint közel 900 sertésinfluenzával fertőzött esetről tudnak a fővárosban, Mexikóvárosban és két másik területen. Több mint 100 halálesetről kaptak jelentést, ezekből 18 esetben nyert megerősítést, hogy a H1N1 sertésinfluenza okozta, további tesztek pedig kimutatták, hogy 12 genetikailag azonos a kaliforniai vírussal, olvasható a WHO jelentésében.

Pénteken Richard Besser, a CDC vezetője is megerősítette, hogy a mexikói minták "hasonlóak" az amerikai vírushoz. "Jelenlegi adataink szerint a vírusok egyformának tűnnek" - mondta. Szombaton a CDC hét sertésinfluenza megbetegedésről számolt be egy New Yorki lányiskolában, illetve két esetet azonosítottak Kansasban is, miközben a WHO szerint az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon is jelentettek megbetegedéseket.

Ahhoz hogy járvánnyá minősítsék, a vírusnak újnak kell lennie, súlyos betegséget kell okoznia, és elég könnyen kell terjednie, közölte Besser. Anne Schuchat, a CDC tudományos vezetője szerint a vírus kétség kívül új, az amerikai változat az észak-amerikai sertések, az európai sertések, madarak és emberek genetikai szekvenciáinak egy szokatlan keveréke. A H protein mostanáig csak a sertések között keringett, az emberi immunrendszerek többsége még soha nem találkozott vele, ami miatt mindenképpen járvánnyá kell minősíteni, tette hozzá.

A vírus súlyossága attól függ, hány embert fertőz meg, és hány halálos áldozatot szed. Bár a vírusfertőzéshez köthető halálos áldozatokat Mexikóban letesztelték H1N1-re, még nem tudni hány enyhe lefolyású eset lehet azokon a területeken, ahol nem tesztelték a fertőzötteket. A vírus halálosságának kiszámításához azonban mindkét adatra szükség van. Egy baljóslatú jel mindenesetre van, a mexikói eseteknél a megbetegedések elsősorban a fiatal felnőtteknél jelentkeztek, ami az influenza járvány egyik fontos jelzése.

Az is kiderült, hogy közvetlenül terjed emberről emberre. Az Egyesült Államokban megfertőződöttek nem kerültek kontaktusba sertésekkel és az esetek három jól elkülöníthető csoportjának egyike sem lépett kapcsolatba egymással. Besser szerint ez arra utal, hogy "ez a vírus már több ciklus óta képes emberről emberre terjedni", tehát már túl késő antivírus gyógyszerekkel egy korlátozott területre beszorítani a vírust. "Mivel emberi megbetegedések is társulnak egy állati influenza vírushoz és viszonylag szokatlan korcsoportok érintettek, ezek az esetek rendkívüli fontosságúak" - foglalt állást a WHO.

A CDC tudósai most vizsgálják a jelenlegi és nemrég lezajlott influenzaszerű megbetegedéseket Kalifornia és Texas államokban, hogy lássák, hány esetben fedezhetők fel a vírus, vagy antitestei nyomai. Ez megmutathatja hány eset volt valójában, és mennyire könnyen terjed a vírus. Korábban is volt egy H1N1 vírus, ami a malacokról átugrott az emberre. Ennek egy halálos áldozata volt 1976-ban New Jersey-ben. Akkor a hatóságok magas fokú riasztást rendeltek el és több ezer embert oltottak be, a vírus azonban nem terjedt elég gyorsan, hogy járvánnyá nője ki magát, majd el is tűnt. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az 1918-as spanyolnátháról, aminek szintén egy H1N1 vírus volt a kórokozója.