The Path

Kiadó: Tale of Tales
Fejlesztő: Tale of Tales
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: 2 GHz-es processzor, 1 GB memória, Geforce vagy Radeon 256 MB, 500 MB szabad tárhely, Windows XP/Vista
Ajánlott: : A csekély gépigény miatt a minimumnál bármi, ami egy kicsit is jobb
Hasonló játékok: American McGee's Grimm, American McGee's Alice
Kategória: horrorjáték

Ritka manapság az olyan alkotás, illetve fejlesztőcsapat, mely kísérletezni mer, mely olyan újdonságot próbál nyújtani a kíváncsi, különlegesre éhező játékosoknak, ami az állandóan ellőtt klisék helyett egy olyan ösvényre tereli azokat, mely miatt kifejezetten érdemes letérni a megszokott útról és egy hatalmas fejest ugrani a meglepetésekkel teli kalandba. A The Path egy olyan vállalkozás, amiben a Piroska és a Farkas című könnyed mese egészen más értelmet nyer, és amiben gyermekded lelkünket valami egészen ismeretlen érinti meg, egy olyan újdonság, amiben eddig még sosem volt részünk.

A játékot készítő Tale of Tales korábbi munkásságát nem ismerve, mielőtt belevetettem volna magam a különös látványvilággal bíró mesébe, utánanéztem, hogy a csapat egészen idáig mégis milyen alkotásokat tett le az asztalra. Az elsőre kicsit groteszk, bizarr külcsín azonban pillanatok alatt értelmet nyer, amint szembesülünk vele, hogy a fejlesztők korábbi játékai is hasonló, már-már művészi képet festő küllemmel rendelkeznek. A csapatot alapító és Belgiumban élő Auriea Harvey és Michael Samyn is inkább tartja produkcióikat műalkotásoknak, mint kereskedelmi forgalomba szánt játékoknak.

És ez abszolút így igaz, hiszen elég, ha egy pillantást vetünk egy korábbi, szintén idén megjelent és a független játékfesztiválon innováció kategóriában díjat nyert, monokróm világot ábrázoló alkotására, a Graveyardra. A garázsfejlesztők pedig ezen irányon haladva nem is vágynak rá, hogy tőkeerős partnerek, kiadók álljanak mögéjük. A 2002-ben alapított "Mesék meséje"-csapat egy alaposan kigondolt és megálmodott koncepciót követve a Steamen és egyéb disztribúciós rendszereken keresztül értékesíti minimális gépigényt igénylő, de annál több tartalommal és mondandóval bíró alkotásait.


A The Path kicsit eltér korábbi fejlesztéseiktől, ám a fő pillérek továbbra is ugyanazon magabiztossággal állnak, mint korábban. A játék kezdetén hat nővér várja, hogy minden földi jóval megtömött fonott kosárkájával a kezében útnak eredhessen, hogy az erdőt átszelve beteg nagymamájuknak vigyenek némi élelmet és orvosságot. Különböző korosztályba tartoznak - 9-től 19-ig -, teljesen már értékrenddel, felfogással, érdeklődési körrel, na és persze szexuális kíváncsisággal. Útnak indulásunk azonban hiába is tűnik vajmi egyszerűnek, és kezdetben izgalmakat nem rejtőnek, a kikövezett út egyszer csak véget ér, és kezdetét veszi egy melankolikus hullámvasút, ami a legtökösebb, legharcedzettebb digitális harcosokat is megrázza - feltéve, hogy vannak még érzéseik.

A játék ugyan figyelmeztet, ne térjünk le az útról, de az első körök után szembesülünk vele, hogy a város zajától távol, az isten háta mögött bizony kénytelenek vagyunk megszegni a jótanácsot. Kénytelenek vagyunk nekivágni az ismeretlennek, az erdőnek, mely pillanatok alatt beszippantja hősnőinket, és persze magát a játékost is. Egyrészt a retinánkat érő vizuális élmény miatt, ugyanis a korábban említett művészet valóban megelevenedik. Hol élénk színekkel, hol a sötét tónusú, búskomor világ ábrázolásával állít egyfajta kontrasztot elénk a fejlesztőpáros.

Az erdő közepén kihalt puszták, egykoron gyerekek ricsajától hangos játszóterek, romos temetők, üresen álló bódék, lyukas kerítések várják majd a kalandra vágyókat. Ez az élmény mind a hat lánytestvérrel más és más megvilágításba kerül majd minden egyes alkalommal, ami egyrészt zseniális ötlet, hiszen nyilván másképp lát és érez dolgokat egy 19 éves és egy 9 éves kislány, másrészt az újrajátszhatósági ráta a csillagokat verdesi.