The Path

A The Path alapvetően a kaland- és szerepjátékok ügyes egyvelege. A kíváncsiskodóknak lehetőségük nyílik tárgyakat és egyéb jóságokat gyűjtögetni, amiket értelemszerűen az inventoryban tudunk majd működésre bírni. Ettől függetlenül a játék fő sodrását az elbeszélő játékmenet képezi, azaz minden felfedezhető objektumhoz fűződő gondolat a képernyőn felvillanó szövegben olvasható.

A Piroska és a farkas meséjének groteszk, morbid ábrázolása teljesen más megvilágításba kerül. Hősnőink a kaland előrehaladtával egyre több, félelemmel teli belső küzdelmeket vívnak magukkal, ha pedig képtelenek vagyunk valamelyik karakterünkkel egyről a kettőre jutni, folyamatos kudarcok és csalódások érnek minket, akkor a játék egész egyszerűen visszadob a karakterválasztó képernyőre, hogy a hat testvér másikával ismét nekivágjunk az ismeretlennek, egy olyan túrának, ahol hőseink belső félelmei és vívódásai jutnak főszerephez. A végén pedig ráeszmélünk, hogy a hat nővér együttesen képes csak megoldani azt a sokáig bizonytalannak hit rejtélyt, mely a The Path történetének felgöngyölítésekor válik bizonyossá. Mindez egy metaforikus körítésben tálalva.

A játék "főgonoszát" - magát a Farkast - mind a hat nővér másképp festi majd le a nagy találkozáskor. Sosem kapunk teljes, valós képet az állatról - ebben a pillanatban mindig elájulnak főhőseink -, és egy átvezető videó keretén belül hirtelen a nagymama házánál találjuk magunkat. Az egész játék fő mozgatórugója a bizonytalanság, hogy olyan kérdéseket vet fel a játékosban, amiket valóban csak a játék végeztével kaphatunk meg.

A nagymama házába belépve megintcsak egy nem várt fordulat fogad minket. Tetteink következményeit itt szenvedjük el, legdurvább rémálmaink és képzelgéseink elevenednek meg, amiket vagy leküzdünk, vagy nem, mindez csak rajtunk áll. A történet végeztével pedig minősítést kapunk a játéktól, majd ismét nekivághatunk a kalandnak, ekkor már egy idősebb, vagy fiatalabb nővérkével, hogy ismét bizonytalanságot árasztó kérdések töltsék meg elménket, amiket vagy tudunk értelmezni, vagy nem.

A The Path egy olyan bizarr mese, mely teljesen új megvilágításba helyezi gyerekkorunk egyik meghatározó, mindenki által jól ismert, "happy enddel" végződő történetét. Egy metaforikus költemény, melyben mindennek mondandója van, minden utal valamire, amit vagy megért a játékos, vagy nem. Döntéseinknek súlya van, rajtunk áll mikor és mit csinálunk, és hogy mindezt hogyan éljük meg.


Grafika: A teszt során többször is szót ejtettem a játék látványvilágáról, mely hasonszőrű társaitól eltérően nem a megszokott kinézettel bír. Teljesen egyedi, valóban a művészetet képviselő ábrázolásmód jellemzi a The Patht, és ez kőkeményen hozzájárul a sajátos hangulat kialakításához.

Kezelőfelület: Kalandjátékról lévén szó, nem sok újat lehet elmondani. Ugyanazon elven működik, mint bármelyik más hasonló alkotás. A kamerakezelés is megfelelő, így a billentyű és egér kombinációjának használata teljesen kézre álló.

Játszhatóság: A hat nővérke más és más megvilágításba helyezi a történetet, amihez mindegyikük kicsit hozzáad. Mind a hat karakter más félelmektől szenved, mind a hat karakter más megoldásra váró, kulcsfontosságú problémákon próbál túljutni, így egyszerűen megunhatatlan a játék.

Intelligencia, nehézség: Alapvetően nincs értelme MI-ről vagy nehézségi szintről beszélni. Ez nem kifejezetten azt a hardcore réteget becélzó kalandjáték, ahol komolyabb ellenfelekkel kellene szembenéznünk. A játék morális, a mindennapjainkra jellemző problémákat boncolgatja, mindezt metaforikus köntösbe öltöztetve, így aki nem vevő erre, vagy nem képes megérteni a mondandóját az egésznek, nem fogja élvezni a játékot.

Hangok, zene: A játék világához abszolút passzoló, hangulatos, kicsit melankolikus zene tartja extázisban az embert, így a játék egyedi világa mellett ez is egy olyan összetevő, mely felelős azért, hogy az univerzum pillanatok alatt beszippant minket.

Összegzés: Ha nagyon rövid akarok lenni, akkor annyit írnék: KÖTELEZŐ a beszerzése.