Az egereknél már megvan az elhízás ellenszere

Amerikai kutatóknak sikerült beazonosítaniuk az egerek elhízást kontrolláló génjének főkapcsolóját. A gén kikapcsolásával a rágcsálók egy zsírban gazdag étrend mellett is vékonyak maradnak.

Az IKKE gén kiiktatása az előzetes elemzések szerint az elhízás mellett az egereket megvédi azoktól a tényezőktől is, ami az embereknél 2-es típusú cukorbetegséghez vezet. Amennyiben az ellenőrző tanulmányok igazolják, hogy az IKKE az embereknél is az elhízáshoz kapcsolódik, akkor a gén és az általa előállított protein lesz az elhízás, a cukorbetegség és a velük kapcsolatos rendellenességek kezelését célzó gyógyszerfejlesztések elsődleges célpontja, nyilatkozott Alan Saltiel a kutatást végző Michigan Egyetem Élettudományi Intézetének igazgatója.

"Más, elhízással kapcsolatos géneket is tanulmányoztunk, de ez az első, amelyiket ha kitörlünk, megállítja az állatok súlygyarapodását" - magyarázta Saltiel, aki a Cell szaklap szeptember 4-i számában tette közzé kapcsolódó tanulmányát. "A tény, hogy az egereknél egy magas zsírtartalmú étrend összes hatása megszakítható ennek az egy génnek a kitörlésével, meglehetősen érdekes és meglepő."

Az elhízás egy krónikus, kisfokú gyulladásos állapothoz köthető, ami inzulinrezisztenciához, az inzulinnal szembeni ellenálláshoz vezet, a legtöbb esetben ennek folyománya a 2-es típusú cukorbetegség. Tanulmányukban Saltiel és munkatársai bemutatják, hogy az IKKE gén törlése, vagy "kiütése" a krónikus gyulladást és az inzulinrezisztenciát is meggátolja. A kísérletekben az egereknek egy zsírszerű anyagot adtak, ami kalóriáinak 45 százaléka zsírból áll. A kontroll csoportként szolgáló rágcsálók hagyományos étrendjüknél maradtak, aminek mindössze 4,5 százaléka zsír. Az étrendet az egerek 8 hetes korában vezették be, majd 14-16 hetes korukig folytatták.

Saltiel laboratóriumának két egere a zsírban gazdag diéta után, baloldalon az IKKE gén nélküli példány látható
Az IKKE gén egy protein kinázt termel. A protein kinázok olyan enzimek, ami más gének ki- és bekapcsolását eredményezik. Az IKKE protein kináz, mint kiderült, azokat a proteineket veszi célba, melyek az egerek metabolizmusát szabályzó géneket vezérlik. Amikor zsírban gazdag étellel táplálnak egy hagyományos egeret, az IKKE protein kináz szint megemelkedik, az anyagcsere pedig lelassul és az állat súlya gyarapodik. Ebben az esetben az IKKE protein kináz a metabolizmus fékező mechanizmusaként funkcionál. A "kiütött" egereknél azonban a magas zsírtartalmú étrend nem eredményez súlygyarapodást, elvileg azért, mert az IKKE gén törlésével ez az anyagcsere fékezése is megszűnik, a metabolizmus felgyorsul és sokkal több kalóriát éget el, ahelyett hogy zsír formájában eltárolná azokat.

"A kiütött egerek nem mozogtak többet, mint a kontrollegerek. Egyszerűen csak több energiát éget el a szervezetük" - magyarázta Saltiel. "A folyamatban némi hő is termelődik, testhőjük valójában egy kicsit magasabb."

Saltiel csapata jelenleg az IKKE protein kináz aktivitás blokkolásához, vagy késleltetéséhez keres megfelelő molekulákat, amik az új gyógyszerek hatóanyagai lehetnek. "Ha találunk egy késleltetőt ehhez a protein kinázhoz, akkor képesek lehetünk elérni ugyanazt a hatást, amihez a gén kiütése vezet. Ez a célunk" - összegzett Saltiel.