A brit alsóház elfogadta az internetblokádokról szóló törvényt

Az angliai választások előtt pár héttel a brit parlament Képviselőháza elfogadta az internetblokádok bevezetéséről szóló jogszabályt. A törvényi erőre emelkedéséhez még a Lordok Házának formális jóváhagyása is szükséges.

A harmadik olvasatban elfogadott törvény értelmében a fájlcserélők a jövőben rendkívül szigorú büntetésekre számíthatnak. Az egyes honlapok elérhetetlenné tételét a brit gazdasági miniszter rendelheti el. A Digital Economy Bill (a szigetországi szlengben nem túl hízelgően csak debill) végső alsóházi vitája csupán két órán át tartott és a jogszabály tervezetén gyakorlatilag alig változtattak a brit honatyák. A szigetországban ezentúl az internetszolgáltatók kötelesek a szerzői jogsértésekre utaló nyomok vagy bizonyítékok esetén automatikusan tájékoztatni és egyúttal figyelmeztetni a vétkező felhasználókat. Emellett a szolgáltatóknak a fájlcserélők személyes adatait haladéktalanul továbbítaniuk kell az illetékes szervek felé.

A hatóságok egy éven keresztül vizsgálják majd, hogy a figyelmeztetéseknek köszönhetően valóban csökken-e az illegális letöltések száma. Amennyiben ez nem következik be, úgy az Ofcom nevű hivatal akár műszaki szankciókat is bevezethet a vétkező felhasználókkal szemben. Ezek lehetnek a sávszélesség korlátozása, de akár az internetkapcsolat kikötése is egy meghatározott időre. A civil jogvédők úgy vélték, hogy ez a megoldás diszkriminatív, hiszen, ha egy internetelérést többen is használnak, úgy egy ember miatt a többi személy is internet nélkül marad. Emellett kifogásolták azt is, hogy az internethozzáférések blokkolásának folyamata nincs megfelelő módon szabályozva. Csupán az biztos, hogy az előfizetőnek joga van egy független testülethez vagy szervezethez fellebbezést benyújtani.


A Digital Economy Bill vitájában az alsóházi képviselők kevesebb, mint a fele vett részt és a felszólalók némelyike komolyan támadta a törvényt. Az ok: ha egy bíróság egy oldal vagy az azon megjelenített tartalmak blokkolásáról dönt, a gazdasági miniszter (!) elrendelheti a határozat végrehajtását. Mivel minden olyan honlap ellen eljárás kezdeményezhető, amely segít az illegális tartalmak megtalálásában, így elvileg akár a Google blokkolása is előfordulhat.

A szavazás előtt az Open Rights Group csoport kezdeményezésére 20 000 brit felhasználó arra szólította fel a képviselőjét, hogy ne szavazzák meg a jogszabály elfogadását. A végső voksolásnál a 650 képviselő közül csak 236 volt jelen, 189 honatya szavazott a Digital Economy Bill mellett és 47 ellene.

Ben Bradshaw kulturális miniszter a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy "egy tisztességes üzlet" jött létre, amely egyensúlyt teremt a szerzői jogi tulajdonosok és a fogyasztók érdekei között. Tom Watson egykori munkáspárti miniszter ugyanakkor közel sem volt ennyire boldog. A politikus a szabályozást teljes katasztrófának nevezte és szerinte a szórakoztatóiparnak sikerült teljesen hatása alá vonnia a brit kormányt.

A teljes vitáról élő közvetítésben tudósító The Guardian szerkesztői szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a brit kormánynál sikeresen lobbizott a szórakoztatóipar. Sok olvasó egyetértett abban, hogy ezzel a lépéssel az internetszolgáltatókat egyszerűen segédrendőrökké minősítették át a jogalkotók. Fontos azonban kiemelni, hogy a törvényről a Lordok Háza dönt majd, de a közelgő választások miatt kérdéses, hogy a Digital Economy Bill a közeljövőben hatályba léphet.

A szakértők szerint a törvénycsomag felsőházi elfogadása már csak formalitás, mivel a javaslatot korábban a testület nyújtotta be a parlament elé. A Lordok Házának jóváhagyását követően a Digital Economy Bill II. Erzsébet királynő szentesítésével emelkedhet törvényi erőre. A törvénycsomag elfogadására gyorsított eljárás keretében került sor, mivel a május 6-ára kiírt nemzeti választások okán a parlament hamarosan feloszlik. A Brown-kormány bejelentése szerint a választásokat követően tovább folytatják a konzultációt az intézkedésről.